A béremelést követelő felsőoktatási dolgozók és képviselőik múlt heti demonstrációjukat követően szerdán a Kulturális és Innovációs Minisztérium Honvéd utcai épületében ültek le tárgyalni az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárral, Hankó Balázzsal. Az egyeztetésen négy állami egyetem rektora mellett jelen volt Gregor Anikó egyetemi docens is, aki azt mondta az InfoRádióban, hogy egyfajta „számháborúba” torkollott a találkozó, amit ezzel együtt hasznosnak nevezett, mert legalább ütköztetni tudták álláspontjaikat a felek. Mint mondta, valamelyest fény derült arra, hogy miért térnek el egymástól az államtitkár és a szakszervezeti képviselők adatai.
Az egyetemi docens hozzátette: ígéretet kaptak Hankó Balázstól arra, hogy a minisztérium megvizsgálja, miért nem egyeznek a tárca által ismert fizetési adatok az egyetemi dolgozók bérpapírjain olvasható információkkal, összegekkel. Abban sikerült egyetértésre jutni, hogy bérfejlesztésre van szükség az egyetemeken, és a fizetéseket a diplomás átlagbérhez kell igazítani, emiatt
újabb tárgyalási forduló lesz két hét múlva.
A szociológus elmondása szerint az államtitkár arra is mutatott nyitottságot, hogy a minisztérium utánajár, ki lehet-e gazdálkodni plusz összegeket az egyetemi tanárok többletfeladatainak anyagi elismerésére; olyan tanári tevékenységekről, kiegészítő oktatásról van szó, amelyek ugyan az alapfeladataik közé tartoznak, de vagy úgy végzik azokat az érintett tanárok, hogy nem kapnak érte plusz fizetést a felsőoktatási intézményektől, vagy forrás, kiegészítő juttatás hiányában nem is indítanak ilyen képzéseket az egyetemeken. Egyes helyeken megpróbálják előteremteni a szükséges pénzt ezekre a többletfeladatokra, de nem mindenhol járnak sikerrel.
Hankó Balázs arra is ígéretet tett, hogy megvizsgálják, be lehet-e építeni az egyetemi dolgozók garantált alapbérébe ezeket a plusz összegeket.
„Ez minden bizonnyal költségvetési vonzattal is járna annak érdekében, hogy legalább közelíteni tudjuk a béreket azokhoz a számokhoz, amiket Hankó Balázs például a parlamentben is megemlített több felszólalásában” – jegyezte meg Gregor Anikó.
A tiltakozók többek közt azt követelik, hogy kerüljön be az alapbérükbe az a 15-15 százalékos munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés, amelyet 2021-ben és 2022-ben kaptak béremelésként az állami fenntartású egyetemek oktatói.
Nem egyeznek a számok
Az államtitkár korábban azt közölte a fenntartói adatok alapján, hogy az állami egyetemek esetében egy egyetemi tanársegéd átlagosan 450 ezer forintot, egy adjunktus 550 ezret, egy docens 800 ezret, míg egy egyetemi tanári 1,2 milliót keres havonta. Ezzel szemben a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) azt állítja, hogy a legtöbben csak havi 200-300 ezer forint körüli összegeket kapnak. Egy négy diplomával rendelkező egyetemi adjunktus pedig azt mondta az egyik demonstráción, hogy 277 ezer forint a nettó fizetése, és
44 évesen vissza kellett költöznie a szüleihez, mert nem tudta fenntartani az albérletét.
Ezzel kapcsolatban Gregor Anikó azt mondta, vannak olyan elkötelezett oktatók, akik egy-egy uniós pályázatnak köszönhetően plusz kutatási pénzekhez jutnak, de ez a lehetőség csak az állami fenntartású intézmények számára biztosított, az alapítványi egyetemek ebből kimaradnak. A szakszervezeti titkár felhívta a figyelmet, hogy ezeknek az uniós pályázatoknak az előnyeit csak kevesen élvezhetik, és az ő plusz keresetük ugyan sokat dob az átlagkereseten, a többség azonban nincs ilyen jó helyzetben.
Hankó Balázs múlt héten azt mondta a parlamentben, hogy az ELTE és BME dolgozóinak az átlagbére 710 ezer forint, amire Gregor Anikó azzal reagált, hogy tudomása szerint az ELTE-n a munkavállalók 75 százaléka ennél kevesebbet keres. Ezzel arra utalt, hogy nem az átlagfizetést kellene figyelembe venni a bérek összehasonlításánál, hanem a mediánt. Megerősítette, hogy
vannak olyan egyetemi tanárok, akik több millió forintot keresnek, a jelentős többség azonban csak 200-300 ezret.
A szociológus hozzátette: az egyetemi dolgozók bérei „teljesen átláthatóak”, szemben az államtitkárral, akinek „2022 óta csak annyit kell megadnia a vagyonnyilatkozatában, hogy 1-5 millió forint közötti összeg a keresete, pontos adatról nem tudunk”. Mint mondta, az egyetemi munkavállalók esetében a 2021-ben és 2022-ben kapott 15-15 százalékos bérkiegészítés „teljesen elinflálódott az elmúlt években”.
Mi a következő lépés?
Az FDSZ következő lépésként arra kéri a jelenlegi helyzetükkel elégedetlen egyetemi dolgozókat, hogy bérpapírjuk csatolásával írjanak levelet azoknak a kormánypárti képviselőknek, államtitkároknak vagy minisztereknek, akik az ELTE-n, a BME-n, a Zeneakadémián vagy a Képzőművészeti Egyetemen végeztek. Gregor Anikó szerint
így a politikusok is értesülhetnek arról, hogy milyen bérek vannak egykori alma materükben.
„Hátha megszólal a lelkiismeretük, hogy nemcsak arra jók ezek az egyetemek, hogy diplomát kapjanak és a dr. rövidítés odakerüljön a nevük elé, hanem ők maguk is tehetnek valamit a bérviszonyok rendezése érdekében. Ez politikai akarat kérdése” – jegyezte meg.
Az egyetemi docens végül elmondta: a kormánynak minél hamarabb „egy határozott pontot kellene tennie az ügy végére, mert itt vannak a nyakunkon az EP-választások”.