- Aszódi Attila: a békési földrengések miatt sürgős vizsgálatokra van szükség
- 3,6 - Még mindig reng az Alföld
- Harangi Szabolcs: néhány évtizeden belül lehet akár 5-ös magnitúdójú földrengés is Magyarországon, de nem tudjuk, hol
- Hajnalban is voltak, vannak és lesznek is földrengések az Alföld alatt
- Rengett a föld Kaposvár közelében
Augusztus 19-én 8.43-kor egy 1,7-es magnitúdójú békési földrengéssel hazánkban szokatlan eseménysor kezdődött el: az első, kis rengést követően 30 perccel később, majd újabb 3 perccel később egy 4,0 és egy 4,1 magnitúdójú rengés pattant ki.
Aszódi Attila szerint nem kizárt, hogy az alföldi földrengéseket emberi tevékenység, mégpedig a szénhidrogén kőzetrepesztéses kitermelése is okozhatta. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja a blogján írt erről, és a törésvonalak aktivitásának felülvizsgálatát szorgalmazta. Erről bővebben itt írtunk.
Harangi Szabolcs geológus elmondása alapján kőolaj-kitermelés, geotermikus fúrások esetében használnak olyan, kőzetrepesztésen alapuló technológiát, ami – adott esetben „nagy” magnitúdójú – földrengést, vagy földrengésrajt is okozhat, de ehhez az is kell, hogy a feszültség áthatódjon valami olyan gyengeségi zónán, amiben az elmozdulás megtörténhet és szeizmikus energia szabadulhat föl.
Az ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója szerint a repesztéshez kapcsolódóan akár egy négyes-ötös magnitúdójú földrengés is „beleférhet”, amire Európában (Hollandia, Svájc) és az Egyesült Államokban egyaránt volt már példa.
Ha a rengés egy olyan területen történik, ahol a törésvonalak ennek lehetőségére nem utalnak, vagy a múltban nem fordult még elő tektonikai esemény, erős lehet a gyanú azzal kapcsolatban, hogy emberi aktivitás eredménye – mondta a szakember, megjegyezve:
elsőre nem is gondolná az ember, de számos mesterséges okból kiváltott földrengés zajlik a világban.
Példaként említhető akár egy robbantásos kőfejtés, ami szintén okoz mérhető szeizmikus hullámokat. Komolyabb földrengést általában olyan emberi munkálat vált ki, ahol nagyon nagy energiával, erős repesztéses visszasajtolás történik, ami viszont feltárható és kiértékelhető – mondta.
Aszódi Attila professzor szerint a békési események miatt szükséges lenne a magyarországi aktív törésvonalak felülvizsgálatára. Harangi Szabolcs ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a felülvizsgálatoknak és a kutatásoknak mindig megvan a helye és a fontossága, és elengedhetetlen, hogy minél jobban megismerjük a földrengés-veszélyeztetettséget.
„A felkészülésnek fontos állomása, hogy lássuk azt, hogy hol, mekkora földrengés pattanhat ki, és mekkora veszélyt jelenthet mindez.”
A geológus elmondása alapján erre egyébként vannak viszonylag friss, idei feldolgozások, bemutatva a magyarországi területen található aktív és potenciálisan aktív zónákat.
„A friss térképet nézve, a mostani békési rengések pedig összefüggésbe hozhatók olyan aktív vagy potenciális törésvonalakkal, amik ott futnak, tehát életszerű azt gondolni, hogy ezek természetesek is lehettek.”
Természetesen vannak ember által kiváltott földrengések, amiket viszonylag egyszerű „lenyomozni” – ismételte meg az ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója, aki szerint az ok-okozati kapcsolatot 100 százalékban azért nagyon nehéz bizonyítani, de nagy valószínűséggel azért összeköthetők, lásd korábban Svájcban, Hollandiában. Ehhez azonban nemcsak a földrengés kipattanási helyét, magnitúdóját, fészekmélységét, stb., hanem az tis tudni kell, hogy hol, mikor, milyen intenzitással, milyen repesztéses művelet folyt.”