Aszódi Attila: a békési földrengések miatt sürgős vizsgálatokra van szükség

Augusztus 19-én 8.43-kor egy 1,7-es magnitúdójú Békés vármegyei földrengéssel hazánkban szokatlan eseménysor kezdődött el: az első, kis rengést követően 30 perccel később, majd újabb 3 perccel később egy 4,0 és egy 4,1 magnitúdójú rengés pattant ki. Helyi beszámolók szerint voltak, akik kiszaladtak házukból, és számos megfigyelő kamera is rögzítette a rengéseket.

A Portfolión megjelent véleménycikkében Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja azt írja, önmagában a földrengés nagysága nem lenne szokatlan, ám a Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt nagyon nagy számú, 99 földrengés pattant ki. A felhőszerűen elhelyezkedő, rövid idő alatt kipattanó földrengések nem tipikusak hazánkban, főleg mivel kis mélységben, 6-8-10, illetve 20 km közötti mélységben pattantak ki.

Aszódi Attila a paksi telephely biztonsága kapcsán ugyanakkor megjegyezte,

a Kondoros környéki rengéseknek nincs relevanciája a légvonalban mintegy 150 km-re elhelyezkedő paksi telephely földrengésbiztonsága tekintetében,

sokkal inkább az a kérdés merül fel, hogy a nagy számú, felhőszerűen elhelyezkedő földrengés-epicentrum nem emberi tevékenység eredménye-e?

Békés vármegyében ugyanis több olyan projekt is zajlik, amely emberi tevékenység által indukált földrengéshez vezethet:

• A Corvinus projekt célja a hazai szénhidrogén kitermelés fokozása, a projektben a földrengés epicentrumoktól észak-keleti irányban végeznek kutatásokat, földgáztermelő kutakat fúrásával.Ezt amiatt kell vizsgálni, mert a nemzetközi gyakorlat szerint pont ilyen felhőszerű földrengés-eloszlást képes generálni a szénhidrogén-kutatás és kitermelés.
• A másik potenciális lehetőség, hogy több geotermikus energia projekt létesült vagy van éppen tervben a térségben: Békéscsabán fűtőmű létesül, Mezőberényben geotermikus erőmű projektet valósítottak meg, ami bizonyítottan hozzájárult indukált földrengések kiváltásához.

Utóbbihoz példának felhozott egy Bázelben történt esetet, ahol egy geotermikus projektet terveztek megvalósítani, de miután elkezdték az erőmű működéséhez szükséges folyadékot a mélyrétegekbe injektálni, az azt követő négy hónapban összesen 13 500 kisebb földrengést regisztráltak, melyek közül a 200 legnagyobb 0,7 és 3,4-es magnitúdó közötti volt.

Bár a bázeli és a Békés vármegyei geológiai környezet "nagyon eltérő", az épített környezet is nagyon más, az eset mutatja, hogy

"a Kondoros környéki szeizmológiai eseményeket komolyan kell venni, és a geológus, geofizikus szakembereknek válaszolniuk kell a felvetődött kérdésekre".

Aszódi Attila szerint a 99 földrengésből álló földrengésfelhő azért is figyelemztető jel, mert hazánk éppen most tervez egy nagyobb ívű geotermikusenergia-programot megvalósítani, melynek az egyik fontos környezeti következménye a szeizmológiai kockázatok növekedése. "A kérdés komoly, vizsgálatot és intézkedéseket igényel. Az intézkedések között említeném azt is, hogy a Békés vármegyei események a magyarországi aktív törésvonalak felülvizsgálatát is megkövetelik" – írja.

Az itt elérhető, 2023-as szeizmológiai térképen a Kondoros környéki területen egy szaggatott vonal potenciális aktív törésvonalat jelöl. A nagy számú földrengés alapján ez aligha maradhat a potenciálisan aktív kategóriában.