Fellélegezhetünk? Most már az apadás veszélyei leselkednek ránk

Vasárnap este hat óra óta már sehol nincs az országban harmadfokú készültség, ami állandó jelenlétet követel a gátakon a vízügyesektől. Siklós Gabriella tájékoztatása szerint már azok a munkatársak is hazatérhettek, akiket több mint egy héttel ezelőtt küldtek más vízügyi igazgatóságok azokra a területekre, ahol a legnagyobb baj volt. Azonban továbbra is óvatosnak és kellően körültekintőnek kell lenni, mert

apadáskor sokszor nagyobb a veszély, mint áradáskor.

Amíg egy bizonyos víztömeg nyomja a töltéseket, a gátakat a medertől kifelé, addig nem múlik el a veszély teljesen. A szóvivő elmondta: Drávaszabolcsnál már 5 méter alatt van a vízállás, és a védelemvezető úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi már egy olyan állapot, amikor már valamennyire fel lehet lélegezni. Ugyanakkor fennmarad a másodfokú készültség, vagyis a figyelőszolgálatok – kisebb számban – még működnek.

A szakembereknek főleg olyan kisebb esetekben kellett közbeavatkozniuk, amikor például a töltés a mentett oldalon átázott vagy olyan jelenségeket produkált, ami után szükségessé vált a vízügyesek közbelépése homokzsákok lerakásával.

Ahogy a szóvivő fogalmazott: a legkritikusabb helyzet a Rábánál és a Muránál volt, ahol jóval tovább kellett figyelni a fennálló helyzetet, mint ahogy az egyébként megszokott hasonló szituációkban.

„Most egy olyan víztömeg jött, ami elképesztően szokatlan, és ami nagyon-nagyon lassan vonult le. Ezeken a nyugat-magyarországi folyókon általában gyorsan jön és aztán gyorsan megy a víz.

Most viszont gyorsan jött, de egy picit lassabban ment.”

A Dráva 1972 óta nem produkált akkora víztömeget, mint a közelmúltban. Múlt héten a Dráván, a Somogy vármegyei Őrtilosnál több mint 10 cm-rel megdőlt a valaha mért legmagasabb vízállás. A Rábán pedig Körmendnél és Szentgotthárdnál csak 10-15 centin múlott az új rekord, míg Letenyénél 2 centivel maradt el a vízállás a valaha regisztrált legmagasabb vízszinttől.

„Mindegyik nyugat-magyarországi folyón olyan mennyiségű csapadék érkezett a vízgyűjtőkről, ami nagyon-nagyon ritka” – tette hozzá Siklós Gabriella.

Bizonyos területeken ügyelni kellett arra, hogy ne kerüljenek veszélybe a lakott területek, ezért például Drávaszabolcsnál megerősítették az állami védvonalat. Ez ugyancsak nem gyakori beavatkozás. Magyarországon ugyanis az úgynevezett mértékadó árvízszint felett egy méterrel építették ki az állami védvonalakat. Az elmúlt napok történései miatt viszont Drávaszabolcsnál arra kényszerültek a vízügyesek, hogy a biztonság kedvéért még feljebb helyezzék a vonalat.

Volt, ahol 20 centiméterrel került feljebb a homokzsákokkal való megerősítést követően.

Ezen a területen, illetve a környéken 31 település volt érintett, ezért az átlagosnál nagyobb figyelemre volt szükség.

Siklós Gabriella hozzátette: a Rábánál automata víztározókat kezdtek el működtetni, amelyek több 100 ezer köbméter vizet fogadtak be. Ezek az elmúlt években nem voltak használatban. Ha ezeket nem vetik be, akár bekövetkezhetett volna az is, hogy a víz elönti Rönököt vagy Rábagyarmatot. A szóvivő szerint a következő 5-6 napban nem kell tartani semmilyen utánpótlástól, nagyobb csapadékmennyiségtől a vízgyűjtők területén. „Ez az árhullám levonul anélkül, hogy újabb utánpótlást kapna.”