Ez a szégyen és a bosszú napja - kezdte felszólalását Szabó Tímea, a Párbeszéd parlamenti frakcióvezetője.
"A szégyen napja, hiszen önök minden tiltakozás ellenére gyáva módon benyújtották azt a bosszútörvényt, amelyik baltával veri szét a gyerekeink jövőjét, ráadásul gyáva kutya módon teszik ezt, mert hermetikusan lezárták a Parlamentet, nehogy véletlenül bejöhessen egy szülő, egy pedagógus, egy diák, nehogy véletlenül önöknek a szemükbe kelljen nézni, és elszámolni azzal, hogy ezt a bosszútörvényt miért nyújtották be. Gyáva kormányzás, bosszúkormányzás az, amit maguk csinálnak" - mondta.
A törvényről hónapok óta zajlanak az egyeztetések - emlékeztetett válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
"Az új életpályatörvény létrehozza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, és megteremti a jogi kereteket az elmúlt évtizedek legnagyobb béremeléséhez. Abban nincs vita közöttünk, hogy sokkal nagyobb mértékű béremelésre van szükség, a kérdés csak az, hogy a meglévő források mellett hogyan lehetne más forrásokat is szolgálatba állítani, például az uniós pénzeket, amelyek ha megérkeznek, akkor a tanárok átlagos bére 2025-re megközelítheti a 800 forintot. Az új törvény egységesíti a szabadnapok számát is, amelyet 50 napban rögzítene. Ez az 50 nap ez nem kevesebb, mint az eddigi, hanem több, és ebből az 50 napból az igazgató csak 15 nappal rendelkezhet. A javaslat annak is megteremti a lehetőségét, hogy ha egy tanár többet foglalkozik a diákokkal, többet is kereshet. A tanév lehetséges meghosszabbításával kapcsolatban fontos körülmény, hogy arra csak valamilyen el nem hárítható ok miatt kerülhet sor, akkor, ha emiatt az oktatás országosan is ellehetetlenül, például ha egy járvány történik, mint amire volt példa, sajnos. Ami a helyettesítés kérdését illeti, erre csak egy adott járáson belül, bizonyos élethelyzetekben csak a pedagógus hozzájárulásával kerülhet sor úgy, hogy a munkáltató az ezzel járó többletterheket anyagilag is elismeri" - részletezte.
Az államtitkár szerint a státusztörvénynek az a célja, hogy a tanárok nagyobb megbecsülést, a diákok pedig versenyképes tudást kapjanak.