Nyitókép: White Bear Studio/Getty Images

A MEKH-nek is van álláspontja a víziközműves ügyben

Infostart
2023. június 8. 12:42
A hivatal elnöke szerint az elmúlt időszak eseményei jelentős kihívások elé állították az ágazat szereplőit, melyek leküzdéséhez minden eddiginél fontosabbá vált az iparág ellenállóképességének biztosítása és az erőforrásokkal való ésszerű, takarékos gazdálkodás.

Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke az Országos Víziközmű Konferenciát megnyitó beszédében kifejtette: a szektor és a szabályozó hatóság céljai közösek: mindannyian egy stabil, innovatív és fenntartható víziközmű szektor megteremtésében vagyunk érdekeltek.

"A hivatal – szoros együttműködésben az iparággal és a szakpolitikával – a következő időszakban is arra törekszik, hogy a jogszabályi keretek között olyan szabályozási környezetet biztosítson a víziközmű ágazat számára, amely ösztönzi az innovatív, a szolgáltatás minőségét javító és az ellátásbiztonságot növelő fejlesztéseket. A legfontosabb küldetésünk továbbra is az, hogy a fogyasztók minőségi és elérhető szolgáltatást kapjanak, az ágazat pedig a munkavállalói számára kiszámítható, tervezhető életpályát, valamint korszerű munkakörülményeket biztosítson."

Megemlítette, hogy a hatékony és fenntartható víziközműszolgáltatás működtetésének nélkülözhetetlen eleme a tudatos fogyasztó is. Ezért, ismeretterjesztő, tudatosságnövelő céllal indították el az Erőművek Éjszakája című programot, amit idén októberben ismét megrendeznek.

A víziközmű-szolgáltatást Magyarországon jelenleg 38 engedélyes szolgáltató végzi.

Évente jóval több mint 600 millió köbméter nyersvizet és több mint 500 millió köbméter szennyvizet kezelnek a munkafolyamatok során.

Országszerte a lakások 82,8 százaléka rendelkezik közműves szennyvízelvezetés szolgáltatással, míg az ivóvíz esetében ez már évek óta teljesnek (94,9 százalék) mondható.

A konferencia előtti napon Tüttő Kata küldött nyilvános "üzenetet" a jog- és szabályozásalkotóknak, azt kifogásolva, hogy a Fővárosi Vízművek, amelynek energiaszámlája háromszorosára nőtt (ez akkora teher, hogy "nem látják az év végét", miközben 2 millió embert lát el) nem kap abból a 20 milliárd forint közpénzből, amit vízszolgáltatók között oszt szét a kormányzat támogatásként.

Megemlítette még kifogásként a főpolgármester-helyettes, hogy a Fővárosi Vízművek rossz helyzetének további oka az energiaárak emelkedése mellett a 4,5-szeresére emelt közműadó, amit "azért fizetünk az államnak, mert a víz csövön folyik és ami mára kifizethetetlen teherré vált" a cég számára. Felrótta még, hogy egy, a kormányzat által még 10 éve meghatározott, azóta változatlan áron kapják a vizet "a támogatásra nem szoruló, de rengeteg vizet használó erőművek, gyógyszergyárak, hotelek, uszodák... is". Ez az azóta nem növekvő üzleti vízdíj elmondása szerint a fővárosban mára a költségek felét sem fedezi.

Konklúziója szerint "a kormány arra kényszeríti az ország összes vízszolgáltatóját, hogy óriási veszteséggel adja oda a vizet az üzleti szereplőknek, legyen szó debreceni akkumulátorgyárról vagy tiborczosított budapesti szállodákról, és miután ebbe lassan pénzügyileg mindenki beledöglik, a kormány nagy kegyesen felajánlja, hogy akkor ingyen átveszi a vízszolgáltató cégeket az önkormányzatoktól és majd az állam megoldja".

Utóbbival a főpolgármester-helyettes arra utalt, hogy a kormányzat felajánlotta a forrásszegény, és most már az infláció és az energiaár-emelkedés által is sújtott önkormányzatoknak, hogy átveszik a víziközműveket (vízművek, csatorna- és vízcsőhálózat), ha nem tudják vagy akarják azokat fenntartani.

Februárban egyébként az Energiaügyi Minisztériumban önálló államtitkárság jött létre, amely a víziközmű-ágazat megerősítéséért felel. Vezetője V. Németh Zsolt. Több javaslatot is letett a kormány asztalára:

  • "integráció", melynek során az állam átveszi a vízszolgáltatás és szennyvízkezelés feladatait a teljes tulajdonnal együtt.
  • egységes víz- és csatornadíj tarifák, várhatóan 2024-től (jelenleg Magyarországon 4000-féle vízdíj van hatályban, az államnak nem tetszik ez az árképzés).
  • az állam is költeni kíván a csőhálózatok felújítására, az államtitkár korábban arról beszélt, hogy ez éves viszonylatban minimum 100 milliárd forintot jelent.

A felújítások szükségességéről és az egységes vízdíj melletti állami elkötelezettségről Gulyás Gergely is beszélt április elején egy Kormányinfón.

Időközben az elmúlt évtizedek legnagyobb ivóvízminőség-javító beruházását jelentette be a főváros.