"Továbbra is kitartunk azon meggyőződésünk, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltak mellett, hogy az oktatás nemzeti hatáskörbe tartozik, a gyermekek neveléséről dönteni pedig a szülők joga. Ahogy eddig, úgy ezután is el fogunk menni a falig, ha gyermekeink védelméről van szó" - írta Facebook-bejegyzésében az igazságügyi miniszter.
Hozzátette: "az elmúlt hetekben napvilágra került esetek is bizonyítják, hogy nagy szükség van a gyermekvédelmi törvényre,
sőt további intézkedések meghozatalára is".
Ezzel arra utalhatott, amit Orbán Viktor jelentett be februári évértékelőjében (azóta viszont nem derült ki az ügyben semmi): "a jogszabályok megvannak, a hiányzók pedig meglesznek, de ebben még a legelszántabbakra is szükség lesz".
Az érintett törvényt a Parlament még 2021-ben szavazta meg, és az a heves kritika érte pártok és civil szervezetek részéről, hogy összemossa a pedofilokat a melegekkel, és a pedofilellenes törvényhez kapcsolódó melegellenes szabályozások elfogadhatatlanok. A jogszabályt már megszavazása előtt is bírálták, nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke például szégyenletesnek nevezte.
Az eljárás 2021-ben, röviddel a törvény elfogadása után elindult. Az Európai Bizottság a kötelezettégszegés megállapítása iránti keresetet 2022 decemberében nyújtotta be az Európai Bírósághoz. Álláspontjuk szerint a gyermekvédelmi törvény uniós jogszabályokba ütközik, valamint sérti az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához és a megkülönböztetés nélküliséghez való jogot. Kifogásolja a brüsszeli testület azt is, hogy a magyarországi hatóságok egy LMBTQ-tartalmú gyermekkönyvön, a Meseország mindenkién figyelmeztetés elhelyezését írták elő, ami korlátozza a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát és indokolatlan, a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést alkalmaz.
A magyar kormány folyamatosan tagadja a vádakat és fő üzenetként azt fogalmazza meg, hogy "a szerződések és az Alapjogi Charta alapján sem írhatja elő az Európai Unió vagy bármely egyéb testület, hogy a magyar szülők Magyarországon miként neveljék a gyermekeiket", illetve hogy "az LMBTQ-lobbit meg fogják állítani az iskolák kerítésénél".
Az ügyben népszavazást is tartottak, amely ellen több politikai és civil szervezet is kifejezte ellenvéleményét, utóbbiak közül némelyek érvénytelen szavazásra buzdítottak. A voksoláson végül négy kérdés szerepelhetett és végül érvénytelen lett, nem érte el a kitöltők aránya az 50 százalékos küszöböt. A kormánypártok rendszeresen felidézik, hogy 3,6-4 millió ember kifejtette véleményét és 92 és 96 százalék között változott a "nemmel" szavazók aránya kérdésenként.