A Központi Statisztikai Hivatal szerint az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára (43,8 százalékkal) emelkedett leginkább. A fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 13,6 százalékkal, a nyugdíjas háztartások körében 14,1 százalékkal emelkedtek éves bázison. Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal nőttek.
"Nem mondhatjuk, hogy jó adatot közölt a KSH. A novemberben mért 22,5 százalékos infláció továbbra is meglepetés volt, hiszen az elemzők előzetesen 22 százalékra számítottak az októberi 21,1 százalék után. Várható volt, hogy tovább fog emelkedni az infláció üteme, ugyanakkor
az emelkedés mértéke meglepő volt"
– reagált az adatokra az InfoRádióban Beke Károly, a Portfolio elemzője.
Abban reménykedtek, hogy a tetőzéshez közeledve csökken az emelkedés mértéke. A vártnál magasabb adatnak több oka van: leginkább az élelmiszerárak húzzák az inflációt, havi összehasonlításban 3,6 százalékos volt a drágulás, annak ellenére, hogy a tojás és a burgonya már árstop alatt volt novemberben.
"Azt látjuk, amire korábban is figyelmeztettünk, és ami az előző árstop esetében is megmutatkozott:
hiába terjesztette ki a kormány további termékekre a hatósági árat, azt más termékek áremelésén keresztül kompenzálhatták a kereskedők"
– mondta Beke Károly. Ennek köszönhető, hogy az élelmiszerek áremelkedési üteme alig mérséklődött novemberben.
Az elmúlt évekre visszatekintve Magyarországon legutóbb a 90-es években, most éppen 1996. augusztusában volt magasabb az infláció, tehát több mint 26 éves csúcson van. Az elemző szerint decemberben borítékolható egy újabb ugrás az inflációban, mert az üzemanyagok árstopját eltörölte a kormány. Mindez nagyjából 2 százalék emelkedést hozhat az inflációs rátában, tehát az év utolsó hónapjában vagy januárban akár a 25 százaléknál is tetőzhet az infláció.