Továbbra is a brüsszeli politikát nevezte felelősnek az egyre romló európai gazdasági helyzetért az Országgyűlésben a kormányfő. Orbán Viktor az őszi ülésszak kezdetén mondott helyzetértékelésében ismét úgy vélte: a jelenlegi durva energiaárakat nem gazdasági folyamatok váltják ki, hanem egyértelműen az Oroszország elleni uniós szankciók okozták. Ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy a Brüsszellel fennálló viták ellenére Magyarország továbbra is az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét. Szólt arról is, hogy a kormány képes biztosítani Magyarország energiaellátását, mivel azonban az árakat nem tudja érdemben befolyásolni, ezért a felhasználást csökkenteni kell. Azt ígérte, hogy december elején alakítják ki a 2023-as költségvetés végleges formáját. A tervezett nemzeti konzultációra utalva azt mondta: a magyar kormány Európában elsőként megkérdezi az embereket az Oroszországgal szembeni szankciókról.
A kormány maga ellen kéri ki a választók véleményét a Nemzeti Konzultációban, miután Orbán Viktor megszavazta a szankciókat Brüsszelben - hangzott el a napirend előtti ellenzéki felszólalásokban a parlament ülésén. Ungár Péter, az LMP társelnöke szerint a kormány elmúlt 12 évének zöldpolitikája hazugságok és önellentmondások sorozata. Gurmai Zita, az MSZP képviselőjének véleménye szerint soha nem látott megélhetési katasztrófa küszöbén áll Magyarország, a kormány pedig tétlenül nézi az áremelkedéseket. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke arról beszélt, hogy a magyar kormány a háborús bűnökkel vádolt orosz állam vezetőit védi. Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője szerint a kormány a globális nagytőke oldalára állt, ahelyett, hogy a magyar kisvállalkozói szektort segítené.
Magyarország nem támogat semmit, ami közvetve vagy közvetlenül veszélyeztetné a Paksi Atomerőmű építését - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Közgyűlésének plenáris ülésén szólalt fel Bécsben. Hangsúlyozta: miközben az Európai Unió a recesszióba tart, nagyon komoly energiaellátási gondokkal küzd, nem létezik energiapiac. Az energiaárak jelenleg az égbe szöknek, miközben a kelet-nyugati ellátási láncok megszakadtak. Kiemelte: világossá kell tenni, hogy nukleáris energia nélkül nincs biztonságos energiautánpótlás, nincs megfizethető energia Európában.
Partnerséget kínált a kormány nevében az önkormányzatoknak a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a legfontosabb közszolgáltatások működése jövőre is fennmaradhasson. Gulyás Gergely a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlésén azt mondta: a 25 megyei jogú városnak 135 milliárd forint pluszkiadást jelent jövőre az energiaárak növekedése. Arra kérte az önkormányzatokat, hogy faragják le pluszkiadásaikat, de a közszolgáltatások esetében a legfontosabbakat tartsák fenn.
Megtartotta első ülését a Demokratikus Koalíció által létrehozott árnyékkormány. A testület 9 pontból álló határozatcsomagot fogadott el, amelyben a többi között azt javasolja, hogy 2023. június 30-áig se a gázt, se az áramszolgáltatást ne lehessen kikapcsolni azoknál a lakossági fogyasztóknál, akik nem tudják kifizetni a rezsijüket. A DK azt is kezdeményezi, hogy a kormány 5 százalékra csökkentse a gáz- és áramszolgáltatás áfakulcsát, továbbá, hogy a fűtési szezon végéig az idei év eleji szinten fagyassza be a rendszerhasználati díjakat.
A hét további részében többször lehet számítani nagy területeket érintő esőre, így folytatódik a talajok őszi feltöltődése - írta elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat. A mezőgazdasági aszály mindenütt megszűnt az országban, a talajok felső 20 centiméteres rétege jellemzően telített vagy ahhoz közeli állapotban van, és egyre több nedvesség tud az alsóbb rétegekbe is leszivárogni. Felhívták a figyelmet arra, hogy a csapadékos időben a gyomok is gyors növekedésnek indultak, és a gombás megbetegedéseknek is kedvezett a megnövekedett páratartalom.
Az Olaszország Fivérei nevű, jobboldali párt végzett az első helyen a vasárnapi olasz parlamenti választáson az előzetes eredmények szerint. A jobboldali blokk megszerezhette a parlament mindkét házában a többséget 44 százalék körüli eredménnyel. Ez azt jelenti, hogy Giorgia Meloni lehet az ország első női miniszterelnöke. A balközép koalíció a szavazatok mintegy 26 százalékát szerezte meg. A koalíción kívül indult az utóbbi öt évben kormányzó, Giuseppe Conte vezette Öt Csillag Mozgalom 15 százalék körüli eredményt tudhat magáénak.
Az Európai Bizottság előremutató együttműködést remél Olaszország leendő kormányával - jelentette ki a bizottság vezető szóvivője. Eric Mamer újságírói kérdésre a helyzetet leegyszerűsítő állításnak nevezte, hogy az olaszok Európa ellen szavaztak volna. Az unió soros elnökségét betöltő Franciaország azt közölte: azt kéri a jövőbeli olasz kormánytól: folytassák európaiként együtt a közös munkát. Moszkva szintén kész együttműködni a leendő olasz kormánnyal és az eredményt Olaszország belügyének tartja. A magyar kormányfő sajtóirodája azt közölte: intenzív kommunikáció zajlik Orbán Viktor és a várhatóan kormányt alakító olasz jobboldali pártok vezetői között.