A szoros értelemben vett tárgyalássorozat a válaszlevéllel kapcsolatban július közepe, vége óta folyt. Ám ha a távolabbi előzményekre is visszatekintünk, akkor mondható, hogy áprilisban, közvetlenül a választások után kezdődött a „történet”, hiszen akkor fordult az Európai Bizottság – jogállamisággal kapcsolatos aggályaival – a magyar kormányhoz, tájékoztatást kérve néhány, jobbára közbeszerzési eljárással, illetve az uniós források felhasználásának intézményi feltételeivel kapcsolatban – kezdte Navracsics Tibor. Hozzátette: azóta szinte napi rendszerességgel zajlanak – technikai és politikai szinten – az egyeztetések.
Ez a jogállamisági mechanizmus eljárás adja a politkus szerint a tágabb keretét egyébként a másik kettő, vagyis
- a partnerségi megállapodást érintő (operatív programokat lehetővé tevő) és
- az újjáépítési alaphoz kötődő (nemzeti terv elfogadását lehetővé tevő) tárgyalásnak.
A tárcavezető megerősítette, a tárgyalások során, sok esetben mozgott az elvárásrendszer a bizottság részéről, így jelentős időt emésztett fel annak azonosítása, hogy mit is talál „problémásnak vagy aggályosnak” Brüsszel, és ezeket hogyan lehet orvosolni. Mindez legenyhébb formában szövegértelmezést, legmélyebb formában pedig jogszabály-változtatást is jelentett – jegyezte meg Navracsics Tibor arra is kitérve: olykor a Bizottsággal együtt sem tudták egész pontosan azonosítani azt, hogy mi jelent problémát.
Ahogy arról beszámoltunk, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi Kormányinfón azt mondta, olyan választ tudtak megküldeni a bizottságnak, amelyben a testület összes javaslatával kapcsolatban közös álláspontra jutottak. Navracsics Tibor ezt kiegészítendő úgy fogalmazott: nagyon bíznak benne, hogy nem maradtak kérdéses területek, és az ő álláspontjuk szerint mindenben eleget tettek a bizottság kéréseinek, noha nem kétséges, hogy a levél kapcsán további értelmezések, tisztázó tárgyalások várhatók. De egy rendkívül bonyolult folyamatról van szó, amiben ugyan a magyar kormány egy egységes cselekvőnek, tárgyalópartnernek tekinthető, de a másik oldalon több főigazgatóság, kvázi minisztérium vesz részt az Európai Bizottság részéről, nem beszélve a politikai szintről, ami tovább komplikálja az eljárást. „Én abban bízom, hogy alapvetően ez már egyértelműen a megegyezés irányába mutat” – fogalmazott.
Többször felvetődött a tárgyalások során, hogy esetleg brüsszeli elvárás lesz, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, a keddi Kormányinfón viszont szintén kiderült, hogy ez végül nem szerepelt kitételként. Navracsics Tibor kiemelte: kezdetektől fogva azon az állásponton voltak, hogy nyitottak minden kompromisszumra, így készek lettek volna megvizsgálni az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdését – noha ennek szerinte alkotmányossági és egyéb problémái is lennének –, de ez végül nem merült fel a bizottság részéről.
A miniszter arra is kitért, hogy a tárgyalások eredményeként mintegy 20 ezer milliárd forint körüli összeg érkezhet, amit a magyar gazdaságra és társadalomra lehet költeni a következő 7 éves időtartamban. Megjegyezte, a magyar kormány csak részint tárgyalófél, hiszen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz kötődő szakpolitikák és operatív programok közvetlenül az Agrárminisztériumhoz tartoznak, de tudomása szerint ők is jól állnak. Ami pedig az uniós hitelkeretet illeti, Navracsics Tibor azt mondta, ha vitatémává válik a kormányon belül, ő biztosan annak igénybevétele mellett fog kiállni. Egyrészt azért, mert az elmúlt egy-két évben valóban alapjaiban változott a világ, másrészt mert ez a lépés tovább erősítené az európai együttműködést, amit Magyarország érdekének is tart.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a kormány uniós forrásokból finanszírozná a pedagógusok béremelését, a miniszter jelezte:
nem kizárólag béremelésről lenne szó, hanem általában az oktatási szektor és az abban dolgozók presztízsének növeléséről,
amire egyébként van példa az Európai Unió gyakorlatában. Tehát egy átfogóbb oktatási modernizációról, korszerűsítésről, ha úgy tetszik, reformról tárgyalnak az Európai Bizottsággal, aminek részét képezi a pedagógusok bérének emelése is. Sőt, Magyarország esetében sem lenne ez példátlan, hiszen az Európai Unió költségvetése már korábban is adott anyagi segítséget a közigazgatás korszerűsítésére az Államreform Operatív Program keretében.
A már említett magyar válaszlevélre adandó érdemi válaszra az Európai Bizottságnak egy hónapja van, de emellett folyamatos a kapcsolattartás – ismételte meg Navracsics Tibor, abban bízva, hogy szeptember első felében már többé-kevésbé hivatalos, de legalábbis jó tárgyalási alapnak számító válasszal számolhatnak Brüsszel részéről. A miniszter – a korábbi 98,8 helyett – most már 98,9 százalék esélyt lát a megállapodásra.