- Szombat este megjelent az extraprofitadóról szóló rendelet
- Kicsontozta a 2023-as büdzsét a Költségvetési Tanács
- Egységbe tömörültek a bankok az extraprofitadó ellen
- Virág Barnabás: az infláció elleni küzdelem nem rövidtávfutás, sokkal inkább maraton
- Nagy Márton: a gázembargó hidrogénbombát dobna a magyar gazdaságra
Mint ismert, a kabinet a soproni kihelyezett kormányülésen döntött a rezsi- és honvédelmi alap felállításáról, illetve az azt finanszírozó extraprofitadó kivetéséről, aminek összege 2022-ben meghaladja a 800 milliárd forintot, jövőre pedig eléri az 1000 milliárd forintot.
Ezzel kapcsolatban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában azt mondta: "A háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika árát tehát nem az embereknek kell megfizetniük" - mondta. Hozzátette: az emelkedő kamatok és árak révén a bankok és a nagy multicégek olyan jelentős extrahaszonra tettek szert, amiért nem dolgoztak meg, ezt pedig be kell vonni a közteherviselésbe.
Elhangzott: a kabinet folyamatosan figyelni fogja, hogy az extraprofitadó által érintett cégek áthárítják-e terheiket a fogyasztókra, majd gyorsan és keményen fellép, ha ez esetleg megtörténne.
A miniszter szólt arról is, a kormány önmagán is spórol, ugyanis a kabinet 10 százalékkal csökkentette a minisztériumok költségvetését, ami 2022-ben 581 milliárd forint, jövőre pedig 500 milliárd forint megtakarítást jelent. Emellett az állami beruházások átütemezésével és halasztásával 2022-2023-ban összesen 1150 milliárd forintot takarít meg.
Nagy Márton közölte, a kormány a következő hetekben, az infláció alakulását figyelembe véve dönt az élelmiszerek és üzemanyagok, július 1-jén lejáró árstopjának sorsáról. Ezzel összefüggésben megjegyezte, a kabinet tapasztalatai szerint egyelőre nem tetőzött ezeknek a termékeknek a drágulása.
Mint az Infostart is megírta, a rezsivédelemből ki kell lépnük az önkormányzatoknak és a gazdálkodó szervezeteknek, így az a jövőben újra csak a családoknak marad elérhető.