Az MSZP Országos Elnöksége január 23-i rendkívüli ülésén megállapította, hogy Bangóné Borbély Ildikó az iskolai végzettségével kapcsolatban megtévesztette a közvéleményt és a Magyar Szocialista Párt közösségét, így kizárták a pártból. Az MSZP-s képviselő egy BGF-es közgazdász végzettséget szerepeltet a parlamenti önéletrajzában, de az egyetem szerint nincs erre vonatkozó adat az archívumukban.
A Fidesz a kizárás kapcsán hangsúlyozta, hogy nem ez az első eset, amikor egy baloldali politikusról kiderül, hogy nem mondott igazat a képzettségéről, korábban ugyanis Hajnal Miklós például azt állította, hogy közgazdász, miközben nincs diplomája. A Momentum elnökségi tagjának az előválasztási önéletrajzából kiderül, csak egy nemzetközi érettségivel rendelkezik.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a Facebook-oldalán tette fel a kérdés: "Szabad-e a Momentumnak, amit tilos az MSZP-nek? Maradhat-e képviselőjelölt Hajnal Miklós?"
"Az ellenzék Hajnal Miklós (Momentum) személyében olyan baloldali politikust indít eddigi választókerületemben, aki korábban több alkalommal is azt állította magáról, hogy diplomás közgazdász, noha nincs felsőfokú végzettsége. A momentumos politikus be is ismerte, hogy nem végzett semmilyen egyetemet" – írja Gulyás Gergely, aki arra kíváncsi, hogy a Momentum követi-e az MSZP magatartását, mindenkire ugyanazok a szabályok érvényesek-e a baloldalon, van-e kettős mérce az ellenzékben, és ha egy baloldali politikust leléptetnek, mert alaptalanul közgazdásznak mondta magát, maradhat-e képviselőjelölt egy másik baloldali politikus, a momentumos Hajnal Miklós.
Tavaly derült ki az is, hogy Karácsony Gergely főpolgármester nem rendelkezik nyelvvizsgával. Egy Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy évekkel korábban középfokú nyelvvizsgát szerzett angolból. Csakhogy kiderült, állításával ellentétben sosem volt államilag elismert nyelvvizsgája, csak lektorátusi nyelvvizsgát tett. Emiatt jogszerűtlenül alkalmazta később tanársegédként és adjunktusként a Budapesti Corvinus Egyetem.
A Bangóné kizárása nyomán keletkező politikai vitában most előkerült Kósa Lajos diplomaügye is, a Fidesz politikusa két cikluson át (1990–1998) egyetemi diplomásként szerepeltette magát az Országgyűlés honlapján, valójában azonban csak abszolutóriumot szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahogy ez a jelenlegi életrajzában is szerepel.
A magyar politikai élet eddigi legnagyobb visszhangot kiváltó hasonló esete Schmitt Pálé volt: a kétszeres olimpiai bajnok vívóról, a NOB korábbi alelnökéről 2012-ben köztársasági elnökként derült ki, hogy kisdoktori disszertációja majdnem teljes egészében más szerzők műveinek szó szerinti fordítása. A Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, majd április 2-án lemondott államfői tisztségéről.