A Fogjunk Össze Alapítvány programja alapvetően a Covid-ellátásban dolgozó egészségügyi dolgozókat kívánná segíteni, részben lelki, részben testi megújulást biztosítva számukra, hiszen sokuk nagyon elfáradt a járványkezelésben, így mentálisan és fizikálisan is feltöltődésre lehet szükségük – hívta föl a figyelmet Ficzere Andrea. Elmondása szerint maga a program a pszichés támogatással kezdődne, tehát olyan szervezett kis- és nagycsoportos foglalkozásokat, előadássorozatok terveznek az érintettek számára, amelyek során beszélhetnek az elmúlt időszakról, megosztva a problémáikat. Ezen felül szeretnék őket abban is segíteni, hogy hogyan tudnak megújulni és tovább dolgozni a betegekért már egy megerősödött állapotban, a gondokat részint megemésztve, feldolgozva.
Poszt-Covid szindróma alatt összefoglalóan azokat a tüneteket kell érteni, amelyek a koronavírus-fertőzés kezelését követően hosszú távon is megmaradnak, esetleg később meg–megújulva vissza–vissza térnek. A Fogjunk Össze Alapítvány elnöke kiemelte, az ebben érintett valamennyi páciensük utólagos gondozásban részesül, és rendszeresen behívják őket ellenőrzésre. Fontosnak nevezte, hogy esetükben minden olyan panaszt vagy tünetet, amely a betegek számára ismeretlen, nem tudják hová tenni, azokat ők időben észleljék, és adott esetben kezeljék is.
Azt, hogy hány embert érinthet a poszt-Covid szindróma, pontosan nem lehet megmondani,
tette hozzá az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, egyben a Magyar Kórházszövetség elnöke. Egyfelől, mert nem mindegyikük érkezik be az ellátórendszerbe, másrészt nem mindig egyértelmű, hogy a tünetek a Covidnak tulajdoníthatóak-e. Éppen ezért fontosnak nevezte a szakember, hogy szem előtt tartsák ezt a fajta ellátást, valamint azt, hogy bizony később is jelenhetnek meg tünetek. Szavai szerint emiatt is kell a kórházakban felkészülni arra, hogy úgynevezett poszt-covidos ambulanciákat, vagy osztályrészeket tartsanak fenn, és ha olyan beteg érkezik, akkor egy komplett csapat tudja ellátni a megfelelő módon, hiszen nagyon sok szakma lehet érintett: köztük a belgyógyászat, a kardiológia, vagy akár a pszichológia.
„Szóval fontos, hogy összefogjunk és egy komplex szemlélet mentén tudjuk ezeket a betegeket ellátni.”
Ficzere Andrea arra is emlékeztetett, hogy még ő maguk is tanulják ezt a betegséget, amelynek a hosszú távú következményei még nem ismertek. De ahogyan haladnak előre az időben, és egyre több tapasztalatot gyűjtenek meg, vélhetően pár hónap múlva már sokkal könnyebben meg tudják majd valakiről állapítani, hogy poszt-covidos beteg, vagy nagy valószínűséggel nem.
A főigazgató,
kitérve az egészségügyi dolgozókra megismételte, esetükben is tapasztalható egy idézőjeles poszt-covidos jelenség,
hiszen az elmúlt hónapok során – kiváltképp mentálisan – nagyon elfáradtak, éppen ezért rájuk is nagy figyelemmel kell lenni, úgymond terelgetve őket a rendszerben, támogatva, még akkor is, ha netán ők nem is észlelik magukon a tüneteket vagy a bajokat.
A poszt-Covid szindróma tehát okozhat mentális gondokat, de akár konkrét szervi betegségek formájában is mutatkozhat. Sokan beszámolnak hangulati labilitásról, depresszióról, esetleg nyugtalanságról, de fizikális tünetek is előfordulhatnak, például kardiológiai vagy neurológiai szövődmények. Ficzere Andrea kiemelte:
senkit nem szeretne megijeszteni,
hiszen a betegségen átesetteknek csak néhány százaléka érintett, és csak mint szemlélelet kell magunk előtt tartani, hogy bizony hónapokkal később is megjelenhetnek tünetekkel betegek az ellátórendszerben.
A szakember ráadásul annak a lehetőségét sem zárja ki, hogy a poszt-Covid tünetei más betegségek tüneteivel is összekeverhetők, hiszen egyéb egészségi problémáknál is jelentkezhetnek olyan panaszok, amelyekről nem állapítható meg egyértelműen, hogy mely betegséghez tartoznak. Tehát bölcs rálátással kell kezelni a helyzetet, tartva a megfelelő arányt, vagyis, hogy ne is ijesszék meg a betegeket, ne mondjanak nekik olyanokat, amitől úgy érezhetik, hogy nagy veszélyben vannak a jövőre vonatkozóan – emelte ki.
„Egyszerűen józan objektivitással kell megközelíteni a tüneteket, és megnyugtató módon kell vezetni a betegeket az ellátás során.”
Ami a megfelelő kezelést kérdését illeti, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója szintén úgy véli, arra majd az idő adja meg a pontos választ. Ettől függetlenül biztos abban, hogy az adott szakterületek szakemberi jól fogják tudni kezelni a panaszokat. Megjegyezte, egyébként semmi olyan extra tünetei nincsenek a betegeknek, amely valami speciális megközelítést igényelne, hanem maga a szemlélet, mint már említette, a fontos: hogy globálisan nézzék a beteget, aki egy komplex lény, van lelke, teste és úgy kell rá tekintetni, hogy bármely tünete része lehet a poszt-Covidnak, de ugyanúgy lehet sok minden másnak is.
A szakember az InfoRádió kérdésre válaszolva végezetül megerősítette: bár momentán nyugodt hónapokat élünk a járvány szempontjából, az egészségügy készenléti állapotban van, azonban, bízva a magas átoltottságban, reméli Magyarországon nem lesz negyedik hullám, legfeljebb nagyon minimális mértékben. Természetesen az ellátórendszer úgy készül, hogy ha nagyobb számban jelennének meg betegek, akkor azonnal tudjon reagálni, az elmúlt három hullám pedig nagy rutinnal vértezte fel az egészségügyi dolgozókat – mondta Ficzere Andrea, bízva abban, hogy nem lesz olyan nagy terhelés, mint korábban volt.
„Az emberek is jobban vigyáznak, az oltás is nagy védelmemet jelent, és az a fajta mentalitás, amelyet a járvány most már teljesen jól bevezetett a lakosság gondolatába, az tovább fogja őket lendíteni, ha lesz is valamilyen kisebb hullám az őszi időszakban”.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!