Átgondolatlan az a szabályozás, amely 2021. július 16-án lép hatályba és amely előírja, hogy akár egy tollhoz is használati és kezelési útmutatót kell adni – mondta az InfoRádiónak a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének szóvivője, Kispál Edit, aki szerint lennének ennél fontosabb fogyasztóvédelmi kérdések, amelyek évek óta problémát okoznak.
Mint az Infostart is hírül adta, a gyártóknak minden egyes termékhez használati útmutatót kell „csatolni”.
„Eddig is volt használati-kezelési útmutató, azonban eddig a jogszabály meghatározta, hogy mely termékekhez kell adni; gyerekjátékokhoz, műszaki cikkekre. Mostantól azonban minden termékhez kell, vagyis
ha bemegyünk egy papír-írószerbe, veszünk egy radírt, egy tollat meg egy celluxot, ezekre mind kell kapnunk. Ez teljesen életszerűtlen.
Eleve az útmutató tartalmát sem határozza meg az új jogszabály, eddig legalább megvolt, minek kell benne szerepelnie” – ecsetelte Kispál Edit.
További problémát okoz szerinte, hogy ha a gyártó nem ad a termékhez használati útmutatót, a kereskedőnek akkor is kell mint „a sor legvégén állónak” a fogyasztó felé, ez pedig nagyon nagy adminisztrációs teher, a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontokról nem is beszélve, hogy például mennyi papírról lehet szó.
Kispál Edit állítja,
évek óta nincs párbeszéd a kormány és a civil fogyasztóvédelmi szervezetek között,
nem kéri ki a kabinet a véleményüket, már csak a jogszabály-módosítás kész formájával szembesültek.
Hogy mivel kellene inkább foglalkoznia a kormánynak? Kispál Edit szerint például:
- legyen személyes ügyfélszolgálata a légitársaságoknak,
- legyenek feltételei az internetes webáruház nyitásának, telefonos elérhetőséggel.
Változik továbbá…
Az említett termékek piacfelügyeletéről szóló törvény módosításának újdonsága az is, hogy amennyiben a piacfelügyeleti hatóság veszélyes terméket talál, blokkolhatja például az azt árusító webshopokat, szemben azzal, hogy korábban legfeljebb a termék forgalomból való kivonására kötelezhette a kereskedőt, esetleg termékvisszahívásról dönthetett – erről már az Innovációs és Technológiai Minisztérium felelős helyettes fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára beszélt az InfoRádiónak.
Új hatáskör továbbá, hogy július 16-tól uniós szinten – a gyártón és a kereskedőn felül – már
a raktározókkal, illetve a logisztikai szolgáltatókkal szemben is eljárhat a hatóság,
akik eddig nem tartoztak felelősséggel azért, hogy biztonságos termékeket tároljanak.
Ami pedig minden magyar vásárlót érint – folytatta Keszthelyi Nikoletta –, bevezetik a már fentebb említett magyar nyelvű használati útmutató, amely intézkedésnek elsősorban termékbiztonsági okai vannak. „Hogy a vásárló lássa, milyen módon kell összeszerelni például egy terméket, hogy az a későbbiekben ne okozzon számára kockázatot.”
A ITM munkatársa megerősítette, termékbiztonsági okokból minden termékhez kell, hogy legyen használati útmutatónak, így adott esetben egy tollhoz is járnia kell, amit azonban online mód is a fogyasztó rendelkezésére lehet bocsátani. Megjegyezte,
nyilvánvalóan a hatósági ellenőrzések során mérlegelni fogják ezek életszerűségét.
Kötelező légitársasági ügyfélszolgálat?
Keszthelyi Nikoletta azzal kapcsolatban, hogy terveznek-e valamiféle szabályozást arra, hogy a nemzetközi légitársaságok esetében kötelezően fenntartandó személyes ügyfélszolgálat legyen, elmondat: az említett esetnél – az uniós szabályok értelmében – figyelembe kell venni például az országhatárokon átnyúló szolgáltatások szabadságát is, vagyis
ennek előírása Magyarországon meglehetősen nehézkes lenne.
Ugyanakkor ezen a területen is van előrelépés, jegyezte meg a helyettes államtitkár, miután tavaly ősszel átültették a magyar jogrendbe az az uniós irányelvet, amely szerint 2022 májusától már nem lehet emelt díjas a nemzetközi légitársaságok telefonos ügyfélszolgálatainak tárcsázásra.
Mindezeken felül a fogyasztóvédelmi hatóság kiemelten ellenőrzi a légiutas jogokat, illetve a légitársaságok gyakorlatát, ennek nyomán a tavalyi évben is több mint 240 millió forint bírságot szabott ki a kormányhivatal, amiért nem megfelelő módon tájékoztatták például a cégek az utasokat egy-egy útról, vagy mert nem tartották be a jogszabályi határidőket a koronavírus-járvány miatti jegyárak visszatérítésekor.