A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója az InfoRádiónak elmondta, a HÉV-ek és az elővárosi vasútvonalak fejlesztésének alapvető célja, hogy az agglomerációban élők minél nagyobb hányada válassza a közösségi közlekedést az autózás helyett. Ugyanis míg ma tíz fővárosi lakosból hat tömegközlekedik, addig ez az arány az ingázók esetében fordított.
Vannak azonban olyan térségek Budapest körzetében, ahol nem áll, és belátható időn belül nem is fog rendelkezésre állni kötöttpályás közlekedés. Ilyen például a Zsámbéki-medence, illetve Budakeszi, ahonnan a reggeli csúcsidőben óránként több mint 40 – részben kék, részben fehér, tehát elővárosi – busz érkezik a Széll Kálmán tér térségébe, amelyek menetideje akár 20-25 perccel is tovább tarthat a kétszer egysávos főúton kialakuló dugók miatt, mint egy hét végi napon.
A BFK tehát azt a célt tűzte ki, amihez a kormány a szükséges finanszírozást biztosítja, hogy
az említett autóbuszokat egy új buszsávrendszerrel előnyben részesítsék.
Miután két sávról van szó, nem arra kell gondolni, hogy az egyik meglévőt festenék át – jegyezte meg Vitézy Dávid –, hanem az út szélesítését, bővítését kell elérni. Mint ismert, az érintett útszakasz Budakeszi főutcáján halad keresztül, majd a Pilisi Parkerdő területén át ér be a fővárosba, tehát a munkálatok zöld és sűrűn lakott területeket egyaránt érint.
A szakaszos buszsávrendszert
úgy alakítanák ki, hogy a dugók által leginkább érintett helyeken az autóbuszok meg tudják előzni a kocsisorokat,
lecsökkentve ezáltal a mostani reggeli menetidejüket háromnegyed óráról 20 percre. A projekt részeként P+R parkolókat is terveznek Budakeszi külső részén, ahol a távolabbi településekről érkezők át tudnak majd szállni az autóbuszokra.
Vitézy Dávid azt is közölte, a beruházás során szoros együttműködésre kívánnak törekedni mind Budakeszi, mind a II. és a XII. kerület önkormányzatával, illetve a fővárossal is. A tervezési munkát a Budapest Fejlesztési Központ a Miniszterelnökség ezzel foglalkozó szakmai szervezeteként rendeli meg. A vezérigazgató, miután nem egy egyszerű útépítésről, hanem egy komplexebb, közműépítésekkel járó beruházásról van szó, a tervek ismerete nélkül a határidőkre nem kíván kitérni.
Végezetül azzal is egyetértett, hogy a projekt részét kellene képeznie a sok helyütt már kritikus állapotú útburkolat cseréjének is, beleértve a városhatáron belüli részeken, amik egyébként a főváros kezelésében állnak.