- Orbán Viktor miniszterelnök teljes beszédét itt hallgathatja meg
- Orbán Viktor: Végre úgy élhetünk, ahogy mindig is szerettünk volna
- Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt
- Manfred Weber: Orbán Viktor bocsánatkérése az első jelzés
- Sorvezető a hosszú hétvégéhez: közlekedés, nyitva tartás, időjárás
Orbán Viktor március 15-ei, a Magyar Nemzeti Múzeum előtt elmondott ünnepi beszéde az Európai Néppárthoz fűződő viszony perspektívájából vizsgálandó - vélekedett az InfoRádióban Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőport Csoport vezetője.
"A korábban elhangzottakon túl
a kiegyezés valóságának és Kossuth álmainak összeegyeztethetőségéről beszélt.
Azt üzente az Európai Néppárt képviselőinek, hogy hajlandó a kompromisszumokra, de ezt nem az értékei elárulásával teszi."
Szerinte Orbán Viktor ennél azonban tovább is ment, amikor azt üzente,
az Európai Néppártnak választania kell a liberális Európa-kép és a keresztény között:
"a Fidesz ezt már eldöntötte a bevándorlásellenességgel és a keresztény kultúra megvédésével, valamint a családbarát intézkedések melletti elkötelezettséggel".
Emlékeztetett arra, az elmúlt napokban Orbán Viktor levélben kért elnézést az Európai Néppártban ülő kritikusaitól a "hasznos idióta" kifejezés használatáért, és
e beszéd során sem használt olyan kifejezéseket, amelyekbe bele lehet kötni, amelyekre hivatkozva kezdeményezni lehet a Fidesz kizárását az Európai Néppártból,
ám a beszéd mondanivalója ugyanaz volt, mint korábban: az EU-nak a keresztény kultúrát kell védenie, a nemzetállamok szövetségeként kell megjelennie, és a migrációt elleneznie kell.
A beszéd 1848-as párhuzamairól Mráz elmondta, Orbán Viktor szerint
Magyarország győzött 1848-ban és 1956-ban is, akkor is, ha vesztett, mert a függetlenségét és a keresztény kultúráját meg tudta őrizni.
"Metakommunikációjában azt üzente a kormányfő, hogy egy-egy aktuális helyzet negatív értelmezése nem jelenti azt, hogy a fő céljait ne tudná elérni Magyarország."