A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumok bizonyos értelemben szegregációnövelők, mert kiválogatják a legjobb tanulókat – mondta Maruzsa Zoltán. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős helyettes államtitkára elárulta: vizsgálják és figyelik azt, hogy milyen hatása van az új, akár magánintézmények létrehozásának, a tankerületekben erre a célra felállítottak antiszegregációs testületeket.
"Ahol azt látjuk, hogy kezd felgyülemleni - akár tanulói összetételben, akár eredményességben - probléma vagy gyengeség, akkor ezt célzott projektekkel, forrásokkal, erőforrásokkal támogatjuk" – fogalmazott Maruzsa Zoltán.
Ezt a célt szolgálja például a pedagógusoknak tavaly januárban bevezetett pótlék, amelyet azok a tanárok kapnak, akiknél 5 százaléknál magasabb a hátrányos helyzetű tanulók aránya. A helyettes államtitkár kiemelte: az állami iskolafenntartás bevezetése „abból
az alapvető strukturális esélyegyenlőtlenségből akarta a magyar iskolarendszert kivenni,
hogy háromezer iskolafenntartó háromezerféle iskolát tartott fenn” anyagi erőtől és szellemi kapacitástól függően.
A tankönyvpiacon jelenleg is érzékelhetőek még feszültségek, bár a perek jelentős részét az Oktatási Hivatal nyerte meg. Amikor a kormányzat 2013-ban állami feladattá tette a tankönyvellátást, forgalomban maradhattak az ötéves tankönyvengedéllyel rendelkező kiadványok – emlékeztetett Maruzsa Zoltán.
Egyes kiadókkal megegyeztek, ők átadták a tankönyvkiadói jogokat az államnak, a két legnagyobb ilyen profilú társaságot az állam felvásárolta – tette hozzá.
A kínálat az államtitkár szerint szeptemberre csökkenni fog, de a helyettes államtitkár azt ígéri: minden kerettantervhez lesz választék. Ezek a könyvek mind megfelelnek a hatályos előírásoknak, átesnek minőségbiztosításon – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Nyelvvizsga
A kormányzat továbbra is kitart amellett, hogy 2020-tól a felsőoktatási továbbtanuláshoz szükség legyen egy középfokú nyelvvizsgára – erősítette meg a köznevelésért felelős helyettes államtitkár, hozzátéve: a felsőoktatásban kimutatható például, hogy melyik diák került emelt szintű és melyik alapfokú matematikai érettségivel ugyanarra a szakra.
Maruzsa Zoltán emlékeztetett: a kormány 2014-ben döntött arról, hogy ha probléma van a nyelvtudással, az ne a tanulmányok után, hanem lehetőleg az előtt derüljön ki. Kiemelte:
a felvettek 70 százalékának ma is megvan a nyelvvizsgája.
A 11. és 12. évfolyamos diákok számára elérhető lesz államilag támogatott kétszer két hét tanulás lehetősége, nyelvi környezetben. Ennek célja, hogy a nyelvtan megtanulása mellett merjenek megszólalni a diákok az adott idegen nyelven – mondta a helyettes államtitkár. Az intézkedés az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós korábbi bejelentése szerint évente 140 ezer diákot érint és 90 milliárd forintba kerülhet.
Maruzsa Zoltán beszélt arról is, hogy folyik a nyelvi mérés megújítása. A cél az, hogy 2021-től a megújult rendszer még alkalmasabb legyen iskolai és tanulói szinten visszacsatolást adni a nyelvtanulás körülményeiről.