Háromezer magyar méhész és külföldi szakember részvételével rendezték meg szombaton Magyarország legrégebbi méhésztalálkozóját, a 31. Jászberényi Nemzetközi Mézvásárt. A méhészeti ágazat helyzetéről, új lehetőségekről is szó esett, olasz üzletemberek is nagy számban keresték fel az idei vásárt, de a legégetőbb téma a tavaszi méhpusztulás volt. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az InfoRádiónak elmondta, annyira komplex oka van a méhpusztulásoknak, hogy még nem látnak tisztán a kérdésben.
Az első laboreredmények nem biztatóak, a napraforgó virága nem tartalmaz semmilyen vegyszert, ami jó hír a fogyasztók szempontjából,
viszont így nincs meg az a molekula, az a kémiai szer, ami okozhatta a méhek pusztulását. Az első talajvizsgálatok eredményei ugyanakkor egyértelműen azt mutatják, hogy minden benne van a talajban, amit évtizedek óta használ a nagyüzemi mezőgazdaság. Ez egy nagyon komplex tényfeltárás lesz, egész télen munkát ad majd a szakembereknek - hangsúlyozta Bross Péter.
Magyarországon közel 20 ezer méhész dolgozik, ők összesen mintegy 1,2 millió méhcsaládot tartanak. Bross Péter az InfoRádiónak kifejtette,
tavasszal, a napraforgó virágzása idején a magyar méhcsaládok fele odaveszett.
A kijáró méhészek az összes virágport, nektárt, vizet hordó méhüket elvesztették. Ezeket a szakember szerint nagyon nehéz lesz regenerálniuk a méhészeknek, a Dunántúli megyékben kevésbé, de az alföldi, Duna-Tisza köszi megyékben több, mint a méhészek felét érinti ez a probléma.
Magyarország évente 20 ezer tonna mézet exportál, döntő hányadát az Európai Unióba. A magyar méhészek alapterméke a hungarikumnak számító akácméz, és egyre inkább a kockázatos mezőgazdasági kultúrák, napraforgó és repce helyett a vadvirágok, virágzó fák lesznek a méztermelők célpontjai.