„Számomra ez hír” – így kommentálta Zelenszkij ukrán elnök az amerikai elnök közösségimédia-posztját, amely szerint Ukrajna és Oroszország megállapodott, hogy nem támadja a másik energetikai hálózatait és hogy a tűzszünet azonnal életbe lép. „Ne szegjék meg” – figyelmeztetett Donald Trump.
Zelenszkij hozzátette: „ha Trump elnök tárgyalt erről Putyinnal, akkor kérjük, szóljanak, mikor lép életbe a tűzszünet. Készek vagyunk elfogadni”.
Moszkvából nem jött hivatalos válasz Trump posztjára, jöttek viszont rakéták és drónok, amelyek célpontja egy harkivi hőerőmű volt és Zelenszkij szerint a támadás órákkal Trump bejelentése után történt – kételyeket támasztva az amerikai elnök állításával szemben. „Oroszország máris megszegete a tűzszünetet” – közölte Zelenszkij.
A támadás tényét néhány orosz médium is elismerte, forrásként a Telegramon posztoló orosz háborús tudósítókat megjelölve. Arra azonban nem tértek ki, hogy Trump bejelentése előtt vagy után történt az akció. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ukrán médiában jelent állítás arról, hogy az orosz parlamentben például nem tudtak a tűzszünetről.
„Trump részben azért beszél, hogy ne emelkedjen az olaj ára” – jegyezte meg az Duma Energetikai Bizottságának tagja, Igor Ananszkih.
Az energiaárak kérdése volt az, ami az „energetikai tűzszünet” bejelentésig uralta a híreket. Előzőleg ugyanis Trump és Zelenszkij közötti nyílt konfrontációhoz vezetett, az amerikai elnök döntése, hogy 300 000 tonna orosz gázolaj importját engedélyezi az Egyesült Államokba. Zelenszkij erre „gyengének” nevezte Trumpot és Putyinnak adott „ajándéknak” az ügyeletet.
Hírek szerint ezt feldühítette Trumpot, aki megjegyezte: nagyon jól tenné, ha leállítaná az orosz olajfinomítók bombázását.
„Javaslom, hogy az ukránok válasszanak maguknak új vezetőt, aki kész alkut kötni. Zelenszkij már többször megtehette volna, hogy megállapodik.”
Amire jött az ukrán elnök válasza: ő
kész választásokat rendezni, ha Oroszország 60 napos tűzszünetet hirdet ki.
Zelenszkij több nyugati vezetőt is felhívott, közülük Mark Carney kanadai miniszterelnök azt mondta: az orosz dízelexport engedélyezése „egyenesen szembemegy” a békét célzó erőfeszítésekkel és „további bevételhez juttatja Oroszországot az Ukrajna elleni illegális és igazolhatatlan háborúja finanszírozására”. Majd, ő is beszélt Trumppal, melynek során azt mondta: Kanada „határozottan támogatja” az energetikai tűzszünetet, és kész „maximalizálni az Egyesült Államokba irányuló dízel- és olajexportot”.
A Vlagyimir Putyinnal kötött dízelügyletet közben demorkata párti, de republikánus törvényhozók is bírálták. Thom Tillis szenátor, Trump saját pártjából például azt mondta: az alku illegális lehet, amerikai életeket veszélyeztethet. „Az elnök nem követi a törvényt”, tette hozzá. Nagy-Britanniában Boris Johnson volt kormányfő pedig felvetette: a királyi haditengerészetnek kéne megállítania a La Manche-csatornán áthaladó, Amerikába orosz dízelt szállító hajókat.