A cseh kormányfő a találkozót követően kijelentette: Prága számára alapvető fontosságú, hogy a pénzügyi keretről szóló tárgyalások során a lehető legkedvezőbb eredményt érje el. Andrej Babiš határozottan visszautasította az Európai Bizottság azon javaslatait, amelyek csökkentenék a kohéziós és mezőgazdasági alapok forrásait. Mint fogalmazott, Csehország természetesen támogatja a védelmi kiadások vagy a technológiai beruházások növelését, de ez semmiképpen sem mehet a régiók felzárkóztatásának kárára.
A cseh miniszterelnök arra is rámutatott, hogy a központilag irányított uniós programokból – mint például a versenyképesség növelését célzó kezdeményezésekből – kivétel nélkül minden tagállamnak profitálnia kell, nem csak a leggazdagabb vagy legnagyobb országoknak.
A tárgyaláson kiemelt témaként szerepeltek a magas energiaárak, amelyeket Andrej Babiš a cseh gazdaság egyik legnagyobb kihívásának nevezett.
A kormányfő a kibocsátási kvóták rendszerének azonnali felülvizsgálatát sürgette, figyelmeztetve arra, hogy a túlzottan magas kvótaárak tönkreteszik az európai ipart, és a termelés elvándorlásához vezethetnek. Ragaszkodott hozzá, hogy a kvótabevételek teljes egészében a tagállamoknál maradjanak, mert ők tudják a leghatékonyabban befektetni azokat. Alternatív uniós forrásként a vámbevételek növelését javasolta.
A cseh álláspont érvényesítésében Andrej Babiš kulcsszerepet szán a Visegrádi Négyeknek. Bejelentette: szeptember 10-én Pozsonyban tartják a V4-ek miniszterelnöki csúcstalálkozóját, amelyen az EU Tanácsának soros elnökségét ellátó Írország kormányfője is részt vesz, így a visegrádi régió közvetlenül egyeztethet a költségvetés előkészítésében fontos szerepet játszó ír elnökséggel.
António Costa, az Európai Tanács elnöke kiemelte: az új költségvetési keretről az év végéig mindenképpen meg kell állapodni, ellenkező esetben veszélybe kerül az EU 2028-as finanszírozása. Costa optimistán nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy
a hét évvel ezelőtti helyzethez képest most sokkal pozitívabb a tárgyalási légkör.
A tárgyalópartnerek az EU bővítését is érintették. Costa hangsúlyozta, hogy a csatlakozási folyamathoz nemcsak a tagjelöltek felkészülése, hanem az uniós intézmények belső reformja is szükséges. Andrej Babiš ezzel kapcsolatban jelezte: bízik benne, hogy 2028-ban Montenegró már az unió tagjává válhat, amit később Albánia és a többi nyugat-balkáni állam csatlakozása követhet.
António Costa tagállami egyeztetései – amelyek Szlovákiában kezdődtek, majd a balti államok és Csehország érintésével folytatódtak – a jövő héten újabb fővárosokban zajlanak majd.