„A nem, azt jelenti, hogy nem” – üzenték a grönlandi tüntetők Washingtonnak, annak nyomán, hogy a szigeten megnyílt az új amerikai konzulátus. Nuukban többszáz tüntető jelent meg, amely a sziget hatalmas mérete és parányi népessége ismeretében jelentősnek mondható. A demonstrálók grönlandi zászlókat lengettek,
„Állítsátok meg Amerikát” feliratú táblákat tartottak a magasba, és azt skandálták: „Grönland a grönlandiaké”, illetve „Menjetek haza!”
A tiltakozást Donald Trump különmegbízottjának kijelentései váltották ki. Jeff Landry egy váratlan látogatáson azt mondta: szerinte elérkezett az idő arra, hogy az Egyesült Államok ismét erőteljesebb jelenlétet alakítson ki Grönlandon. Úgy fogalmazott, a szigetnek szüksége van Amerikára, és Washington növelheti biztonsági és katonai szerepvállalását a térségben.
A kijelentések sok helyi politikusnál felháborodást váltottak ki. A grönlandi miniszterelnök, Jens-Frederik Nielsen jelezte: nem vesz részt a konzulátus megnyitóján. Korábban ismét hangsúlyozta, hogy Grönland nem eladó, ugyanakkor azt is mondta: az Egyesült Államokkal valamilyen megoldást kell találni a jövőbeni együttműködésre.
A helyi szervezők szerint a demonstráció nem Donald Trump ellen irányult, hanem annak jelzésére szolgált, hogy Grönland saját demokráciával és önrendelkezési joggal rendelkezik.
A háttérben komoly geopolitikai érdekek húzódnak meg. Grönland stratégiai helyzete kiemelkedő jelentőségű az Egyesült Államok számára: a térség fontos katonai útvonal Oroszország irányába, miközben a jég olvadásával új hajózási útvonalak nyílhatnak meg, és a sziget jelentős ritkaföldfém-készletekkel is rendelkezik.
Washington már jelezte, hogy vizsgálja a lehetőséget katonai jelenlétének további bővítésére a szigeten. Erre azonban az elmúlt évek és hónapok aggodalmat kiváltó retorikája és fenyegetései nélkül is lehetősége lenne. A Grönlandot felügyelő Dánia ugyanis többször jelezte az Egyesült Államoknak, hogy a jelenlegi konstrukcióban is tudja bővíteni katonai jelenlétét.
Trump elnök azonban a szigetnek az Egyesült Államokba történő beolvasztásáról beszélt, aminek nyomán Koppenhágában még az az abszurdnak tartott lehetőség is felmerült, hogy Dániának katonai ellenállásra kell felkészülnie legnagyobb NATO-szövetségesével szemben.
A képet tovább árnyalja, hogy a grönlandiak sokáig gyarmatosító hatalomként látták a dán koronát, amelynek uralma alatt például őslakos nőket sterilizáltak vagy gyerekeket vettek kényszerrel állami gondozásba.
Miközben az Egyesült Államok gazdasági lehetőségekről és biztonsági együttműködésről beszél, Grönlandon egyre többen attól tartanak, hogy a fokozódó érdeklődés túlmutat a diplomácián, és a világ egyik legfontosabb geopolitikai versenyének új frontvonalát jelenti.