Nyitókép: andriano_cz/Getty Images

Tesztüzem a szlovák–magyar kapcsolatokban: kinek fáj a Felvidék?

Infostart / InfoRádió - Kiss Balázs (Pozsony)
2026. május 4. 19:44
Feszültebb hangnem jellemzi az utóbbi napokban a szlovák–magyar politikai párbeszédet, különösen a beiktatás előtt álló magyar miniszterelnök, Magyar Péter kijelentései nyomán. Pozsonyban több kormánypárti politikus is bírálja a leendő kormányfőt, amiért beszédeiben következetesen Felvidékként hivatkozik Szlovákia magyarlakta területeire. A diplomáciai adok-kapok már a kötelező sorkatonaság és a határrevízió kérdését is felszínre hozta. Ugyanakkor Robert Fico szlovák kormányfő békülékeny nyilatkozatot is közzétett: a V4-ek várják vissza Magyarországot, a „negyedik muskétást”.

Robert Kaliňák szlovák védelmi miniszter egy hétvégi vitaműsorban arról beszélt: ha Magyar Péter a határon túli magyar közösségeket szeretné meglátogatni, akkor szerinte elsőként nem Szlovákiába, hanem Kárpátaljára kellene utaznia. Állítása szerint ugyanis a szlovákiai magyar kisebbség „átlagon felüli jogokkal rendelkezik”, míg Ukrajnában a magyarok még az anyanyelvhasználatban is korlátozva vannak.

A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta: a jövőbeli szlovák–magyar kapcsolatok nagyban függnek majd az új magyar kormányfőtől. Úgy véli, Magyar Péter új szereplő az európai politikában, ezért lehetősége van arra, hogy javítsa a két ország viszonyát. Kritikai megjegyzést is tett azonban: kifogásolta, hogy a politikus többször

„Felvidékként” hivatkozott Szlovákia magyarok lakta területeire, ami a szlovák kormányzati körökben komoly felháborodást váltott ki.

Még élesebben fogalmazott Rudolf Huliak sportminiszter, aki egy videóüzenetben már biztonságpolitikai kockázatokat is emlegetett. Szerinte a Felvidék kifejezés használata azt jelzi, hogy a magyar politika továbbra is területi igényeket dédelget. Huliak odáig ment, hogy egy esetleges jövőbeli konfliktus lehetőségét is felvetette, és ismét sürgette a kötelező sorkatonaság visszavezetését, legalább három hónapos időtartamban. Úgy fogalmazott: Szlovákiának erősnek kell lennie, hogy meg tudja védeni saját szuverenitását.

A témában megszólalt a Szlovák Nemzeti Párt elnöke is. Andrej Danko kijelentette: fontosnak tartja a jószomszédi viszony megőrzését, de nem engedi, hogy bárki megsértse Szlovákia államiságát. Szerinte Magyar Péter szóhasználata ilyen szempontból problémás, és figyelmeztetett: ha ez a retorika folytatódik, az feszültségekhez vezethet.

Hasonló álláspontot képvisel az ellenzéki – egyébként magyarul kiválóan beszélő – Martin Dubéci, a Progresszív Szlovákia frakcióvezetője is. Bár pártja nyitott a kapcsolatok javítására, ő is hangsúlyozta:

nem tekinthető a jószomszédi viszony jelének, ha a magyar politikusok „Felvidékként” utalnak Szlovákiára.

Ugyanakkor hozzátette: bizonyos történelmi vagy néprajzi összefüggésekben a kifejezés használata árnyaltabb megítélés alá esik.

Abban mindkét oldal egyetért: a jövőbeli szlovák-magyar kapcsolatok minősége nagyban függ majd attól, hogy Magyar Péter megmarad-e a szlovák kormányzat által provokatívnak tartott retorikánál, vagy sikerül-e közös hangot találni Pozsonnyal.

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Tesztüzem a szlovák–magyar kapcsolatokban: Kinek fáj a Felvidék?
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást