Geopolitikai riválisok, halálos határvillongások is voltak köztük, de az amerikai szankciós politika közel hozta egymáshoz Indiát és Kínát. Ahogy Hszi Csin-ping kínai elnök fogalmazott – az egykori parányi, osztrák-magyar koncessziós területet magában foglaló - Tiencsin városában: India és Kína nem riválisok, hanem „partnerek a fejlődésben”.
Narendra Modi indiai miniszterelnök, akinek országát az amerikai Trump-kormányzat 50%-os büntetővámokkal sújtotta az orosz olaj vásárlása miatt, hét éve először járt kínai földön. Az indiai kormányfő – csakúgy, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök – a Sanghaji Együttműködési Szervezet, egy regionális biztonsági blokk kétnapos ülésére érkezett Kínába.
Rajtuk kívül még négy közép-ázsiai állam, Irán és Pakisztán is képviselteti magát a rendezvényen.
Elemzők szerint – Donald Trump szankcióit követően – Kína és India megpróbálja megtalálni az összhangot, miközben az amerikai elnök lépései aláásták az évtizedek óta óvatosan épített viszonyt Indiával .
A kínai-indiai kereskedelem volt az egyik téma: ezen a téren Indiának 99 milliárd dolláros kereskedelmi deficitje van a szomszédjával szemben. Modi azt mondta, hogy a vitatott himalájai határvidéken „a béke és stabilitás” légkörét teremtették meg. „Nem szabad, hogy a határkérdés legyen az, amely meghatározza Kína és India átfogó viszonyát” – mondta Hszi elnök.
A két ország katonái 2020-ban csaptak össze, a kézitusa 20 indiai és négy kínai katona halálával végződött. Az elmúlt néhány hónapban azonban megindult a közeledés: Kína megengedte, hogy indiai zarándokok látogassanak el tibeti szent helyekre és nagykövete azt mondta: Peking „keményen kiáll India mellett” a szigorú amerikai vámok ellenében.
A fórumon ott van Vlagyimir Putyin orosz elnök is, akivel a két vezető külön találkozott és akivel Hszi kedden ül le tárgyalni.
Majd, szerdán Kim Dzsong Un észak-koreai és Maszúd Pezeskian iráni elnök társaságában Pekingben megnézi a győzelem napi parádét, amely a Japán második világháborús kapitulációjáról emlékezik meg.
A nyugati sajtóban ezt a rendezvényt „a felforgatók csúcstalálkozójának” is nevezték, utalva arra, hogy a megjelentek kihívást intéztek a nyugati irányítású világrend ellen.