Eric Lombard francia pénzügyminiszter a héten nyíltan elismerte: nem zárható ki, hogy Franciaország kénytelen lesz a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulni. Mint fogalmazott, „ez egy olyan kockázat, amely előttünk áll, és amelyet el kellene kerülnünk – de nem tudom azt mondani, hogy nem létezik.”
A francia kormány az összeomlás szélén áll – a politikai feszültség azóta fokozódik, hogy François Bayrou miniszterelnök – elődje, Michel Barnier bukása után – szintén bizalmi szavazást kért a parlamentben. Bayrou a költségvetési hiány lefaragását ígérte úgy, hogy a GDP másfél százalékának megfelelő összeget akar megtakarítani.
Az ellenzék azonban már jelezte: szeptember 8-án leszavazza a kormányt.
A francia költségvetési deficit olyan nagy, hogy az idén már elérheti a GDP 5,4 százalékát, az államadósság pedig 3,3 billió euró.
Bayrou megjegyzése a bizalmi szavazásról és a lehetséges IMF-mentőcsomagról borítélkolható piaci reakciót váltott ki.
A harmincéves lejáratú francia államkötvények hozama tizennégy éves csúcsra, 4,42 százalékra emelkedett, a tízéves papírok szintén megugrottak. Elemzők szerint a politikai patthelyzet és a bizonytalanság csak tovább növeli a francia állam hitelfelvételi költségeit.
Franciaország adósságállománya a GDP 116 százalékát is meghaladhatja az idén – magasabb, mint Nagy-Britanniáé, ahol a várakozások szerint 104 százalék körül mozog majd a szám. Ennek ellenére Párizs egyelőre alacsonyabb kamattal tud hitelt felvenni, mint London.
A befektetők azonban gyorsan reagáltak: a párizsi tőzsde vezető bankjai, köztük a BNP Paribas és a Société Générale részvényei öt-hat százalékos eséssel zártak. A CAC40 tőzsdeindex két nap alatt közel három százalékot veszített értékéből.
A miniszterelnök most ugyanazzal a gonddal küzd, amibe már beletört elődje, a kimért és nyugalmat sugárzó Michel Barnier, volt EU-biztos és brexit-tárgyaló bicskája. Az ő költségvetési takarékossági terveit is hevesen támadják, ami elemzők szerint politikai patthelyzethez vezetett Franciaországban.
Közgazdászok szerint Bayrou lépése, azaz a bizalmi szavazás kiírása könnyen a bukásához, vagy akár új választásokhoz is vezethet.
Ugyan jöhet egy új kormány, de egy dolog biztosnak látszik: Franciaország költségvetési hiánya jóval a stabilizációhoz szükséges szint fölött marad, miközben a befektetők egyre idegesebben figyelik az eseményeket.