Moszkvának és Pekingnek fájdalmas lehet az iráni rezsim bukása

Kína és Oroszország is keményen elítélte az Irán ellen indított izraeli légicsapásokat, amely az első hullámban katonai vezetőket és atomtudósokat is megölt.

A felek légiháborúja és a lehetőség, hogy az Egyesült Államok csatlakozik Izraelhez azt jelentheti, hogy Moszkva – a szíriai Aszad-rendszer bukását követően - még inkább kiszorul a Közel-Keletről.

Kommentátorok szerint emellett a teokrata Teherán hasznos nyugatellenes szövetséges, még akkor is, ha más kulturális kapocs nem köti az oroszokhoz és a kínaiakhoz.

A képlet azonban ennél komplikáltabb és az lehet az eredménye, hogy Moszkva tartózkodik bármilyen, a teheráni vezetést határozottan támogató lépéstől.

Egyrészt – mivel immár Oroszországban is gyártják az Ukrajnában bevetett Sahíd öngyilkos-drónokat – akár havi 2700-at - Moszkvának már nem kell Teherán kegyeit keresni.

Továbbá, az oroszoknak fontosabb az Egyesült Államokkal megindult olvadás, mintsem hogy szembe forduljon a Trump-kormányzattal. És: a közel-keleti háború elterelheti Trump – és a világ figyelmét – Ukrajnáról, amit Moszkva kihasználhat egy ottani nyári offenzívára.

Trump az utóbbi napokban alig említette Ukrajnát. Mindennek tetejébe a konfliktus miatt felment a kőolaj ára és geopolitikai alapszabály ez: Moszkva háborúzik vagy kevésbé kompromisszum-képesebb, amikor drága az olaj és jobban hajlik a nemzetközi alkukra, amikor olcsó.

Nyikita Szmagin, az iráni kapcsolatok oroszországi szakértője azt mondta a Guardiannek, hogy „régóta világos”, hogy Moszkva katonailag nem fogja megvédeni Teheránt, mert nem akar Irán miatt konfrontálni Amerikával vagy Izraellel. A két ország januárban aláírt stratégiai együttműködési szerződésében – mindkettejük kérésére – nincs benne a kölcsönös segítségnyújtásról szóló záradék.

Emellett fegyverszállításokkal sem fogja támogatni az irániakat. Teszi, vagy nem teszi ezt annak ellenére, hogy a rezsim bukása, miatt odaveszhet az évek alatt felépített politikai és kapcsolati tőke. Emellett pénz is: az utóbbi két évben Moszkva lett Irán legnagyobb külföldi befektetője, hatalmas összegeket pumpálva gáz, energia és infrastruktúra projektekbe.

A teheráni vezetés esteleges bukása az orosz befektetések elvesztéséhez vezethet.

Kína közben az iráni olajtermékek legnagyobb vásárlója és meg fogja érezni az Izrael által az iráni olaj- és fölgáz telephelyek ellen végrehajtott támadásokat.

A háború eszkalálódásával – például ha Irán amerikai csapatokat támadna a térségben – Teherán csapásai az Emírségeket és Szaúd-Arábiát érnék. Mindez megakasztaná Kínai energia ellátását.