Lakásokat, villákat, luxusautókat, órákat és ékszereket foglalt le az olasz pénzügyi rendőrség, az Európai Unió pandémia-helyreállítási alapjával kapcsolatos akcióban. A Financial Times szerint összesen több mint 600 millió euró a lefoglalt vagyon értéke. A hatóságok több mint 100 gyanús pénzügyi tranzakciót vizsgáltak.
Az állítólagos csalás felélesztheti az aggodalmakat az EU 800 milliárd eurós gazdaságélénkítő alapját övező visszaélésekkel kapcsolatban. A legnagyobb kedvezményezett Olaszország, amely a tervek szerint 200 milliárd eurónyi támogatást és kölcsönt kap – írta az FT.
Az uniós alapokkal kapcsolatos csalásgyanús ügyek a luxemburgi székhelyű Európai Ügyészség, az EPPO hatáskörébe tartoznak, ez koordinálta az
- olaszországi,
- ausztriai,
- romániai és
- szlovákiai
razziákat és letartóztatásokat.
A hatóság szerint egy több országot behálózó bűnszövetkezet sikeresen pályázott 600 millió euró uniós támogatásra 2021 és 2023 között úgy, hogy fiktív cégek hálózatát hozta létre és azt állította, hogy a pénz a nemzetközi terjeszkedéshez kell.
Magyarország nem tagja az EPPO-nak, de az új lengyel kormány – elődje szembenállása után – idén kérvényezte a maga csatlakozását.
A csalással szerzett pénzeket például a Simest olasz állami szervezet folyósította, amelyet a kisvállalkozások növekedésének segítésére hoztak létre. Az olasz pénzügyi rendőrség közleményében azt írta, hogy
a Simest teljes mértékben együttműködött a vizsgálatban.
A 22 letartóztatott személy közül nyolc rendőri őrizetben van, míg 14-et házi őrizetben. Egy könyvelőt eltiltottak hivatása gyakorlásától.
Az olasz pénzügyi rendőrség csütörtökön részletezte, hogy a lefoglalt vagyontárgyak között
- lakások,
- villák és
- luxusautók vannak, köztük
- egy Lamborghini,
- egy Porsche,
- egy csúcskategóriás Audi, valamint
- Rolex órák és
- Cartier ékszerek is.
A rendőrség szerint nyomozásuk annak bizonyítéka, hogy megfelelő ellenőrző-mechanizmus van érvényben a pénzeszközök "megfelelő felhasználásának" biztosítására és a "jogellenesen szerzett" uniós pénzek "visszaszerzésére".
Az EPPO és az olasz hatóságok szerint a csalás fedőcégek bonyolult hálózatán alapult. Ezek
hamis vállalati mérlegek, külföldi felhőszerverek, kriptoeszközök és mesterséges intelligencia felhasználásával, próbálták „elkendőzni és védeni” a tevékenységüket.
"A gyanúsítottak a pénzeszközöket az ausztriai, romániai és szlovákiai bankszámláikra utalták, amint megkapták az előlegeket" – közölte a szerv. Az EPPO azt is közölte, hogy tavaly több mint 200 vizsgálatot indított az uniós alapokat érintő, potenciálisan 1,8 milliárd eurós csalások ügyében.
Csak Olaszországban 400 millió eurós vagyon befagyasztását rendelte el az EPPO, állítólagos áfacsalások és más uniós alapokkal - például mezőgazdasági vagy kutatási támogatásokkal - kapcsolatos szabálytalanságok miatt.