Németországban, Dániában és Hollandiában tartóztattak le hét embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a Hamász nevében európai zsidó célpontok elleni terrortámadásokra készültek. A meghiúsított támadások kapcsán felmerült, hogy az eddig Gázát kormányzó és legfeljebb izraeliek ellen fellépő szervezet immár nyugati célpontokat is támadhat. A Hamász október 7-i, brutális dél-izraeli támadása nyomán indított pusztító offenzívát a Gázai övezet ellen Izrael, amelyben már több mint tízezer polgári lakos vesztette életét.
„Ennél komolyabb már nem lehet a fenyegetés” – mondta a meghiúsított merényletek kapcsán Mette Frederiksen dán miniszterelnök. A három érintett európai ország hatóságai egyelőre nem árultak el részleteket a tervezett támadásokról. Nyugati biztonsági illetékesek korábban figyelmeztettek, hogy a gázai háború megnövelte az európai zsidó közösségek fenyegetettségét.
A brit zsidó intézmények védelmét biztosító Community Security Trust nevű szervezet is arra emlékeztetett, hogy a Hamász soha nem mutatott érdeklődést az Izraelen kívüli támadások iránt. „Ha viszont mostanra megváltozott a politikája és a térségen kívül akarja támadni a zsidó közösségeket a Hezbollahhal és Iránnal együtt, akkor az nagyon aggasztó lehet...
nagy az aggodalom, hogy a Hamász főparancsnoksága az Európában élő embereinek ad parancsot egy támadás végrehajtására”
– mondta a szervezet szóvivője a Telegraph című brit újságnak.
A német hatóságok tájékoztatása szerint a Berlinben őrizetbe vettek egyiptomi és libanoni állampolgárok, a dán rendőrség pedig úgy értesült, hogy bűnbandákkal is kapcsolatban állhatnak. A Berlinben letartóztatott három férfit és a Hollandiában elfogott negyediket azzal gyanúsítják, hogy fegyverek rejtekhelyeit készítették elő, hogy „azokat bármikor be lehessen vetni európai zsidó intézmények elleni terrortámadásokhoz”.
A német bulvárlap, a Bild szerint a Berlinben őrizetbe vett három férfinak „közeli kapcsolatai vannak a Hamász katonai szervezetével”. A német hatóságok – a nyomozásuk során – öt lakást és egy éttermet kutattak át és már hónapokkal az október 7-i terrortámadások előtt nyomozást folytattak a három berlini gyanúsított után.
Mette Frederiksen dán kormányfő úgy fogalmazott, hogy
a szervezkedők Európába akarták exportálni a Hamász és Izrael konfliktusát.
Anja Dalgaard-Nielsen, a dán titkosszolgálat főnöke elismerte, hogy az elmúlt év dániai és svédországi Korán-égetései hozzájárultak a biztonsági fenyegetések megerősödéséhez.
Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad ugyanakkor a ciprusi hatóságokkal együttműködve hiúsított meg a szigeten egy Irán által megrendelt támadást zsidó célpontok ellen. A háború kezdete óta sok izraeli költözött Ciprusra.