A szakszervezetek, a munkáltatók és a szlovák kormány képviselői az érdekegyeztető tanácson vitatták meg annak lehetőségét, hogy Szlovákia nemzeti vízumot adjon ki olyan, nem az Európai Unióból érkező állampolgároknak, akik a munkaerőhiány által leginkább sújtott ágazatokban, például a vendéglátóiparban vagy a kereskedelemben szeretnének elhelyezkedni. A szakképzett munkaerő hiánya aggasztóan magas Szlovákiában, a munkáltatók szerint ráadásul több olyan állás is betöltetlen, amely iránt a szlovákiai munkavállalók már nem érdeklődnek.
Zuzana Rumiz, a Szlovákiai Személyzeti Ügynökségek Szövetségének elnöke az Új Szó napilapnak elmondta, míg tíz évvel ezelőtt a szlovákiai vállalatok mintegy 45 százalékának okozott gondot a munkaerőhiány, mára ez az arány eléri a 75 százalékot, a cégek pedig több mint 100 ezer álláshelyet képtelenek betölteni.
Mindezt figyelembe véve nem meglepő, hogy egyre több vállalat külföldi vendégmunkásokkal igyekszik pótolni a hiányt. A Munka-, Szociális és Családügyi Központ legutóbbi jelentéséből kiderül:
míg 2013-ban hivatalosan alig valamivel több mint 13 ezer külföldi dolgozott Szlovákiában, a számuk mára megközelíti a 100 ezret.
A szakszervezetek szerint azonban a munkáltatók is gyakran visszaélnek a helyzettel. Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke a lapnak elmondta, "nem ismeretlen jelenség a munkáltatók részéről, hogy külföldieket toboroznak törzsalkalmazotti státuszba, míg a hazaiakat a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül átmeneti időszakra veszik fel, kiszolgáltatottabb helyzetbe juttatva őket". Szerinte nem jelent megoldást a külföldi munkaerő ellenőrizetlen beáramlása, a munkaerőhiánynak ugyanis több oka is van, amelyeket ideje lenne orvosolni.
A szakértő úgy véli,
az alacsony szlovákiai fizetések és az ebből következő munkaerő-elvándorlás egyik oka az elhibázott gazdasági modellben rejlik,
amely régóta az olcsó munkaerőre, az alkalmazottak kizsigerelésére, az innováció alacsony szintjére és a közvetlen külföldi befektetésektől való túlzott függőségre épül, miközben teljesen elhanyagolják az oktatási rendszert.
További probléma, hogy az uniós országokhoz képest Szlovákiában viszonylag kevés a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló. A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a 2,2 millió alkalmazottból mindössze 78 ezer munkavállaló dolgozott részmunkaidőben. Ilyen körülmények között még a harmadik országokból érkező külföldiek sem maradnak sokáig Szlovákiában, és más olyan európai országokba távoznak, amelyek szintén munkaerőhiánnyal küzdenek, ám jobb feltételeket kínálnak.