Karel Řehka, a cseh hadsereg vezérkari főnöke egy Prágában tartott biztonságpolitikai konferencián a hét elején úgy fogalmazott, a jövőben nem lehet kizárni egy Oroszország és a NATO közti háborút. Ennek bekövetkeztét a lehető legrosszabb forgatókönyvnek nevezte, ezért elmondta azt is, hogy a cseh hadsereg igyekszik felkészülni egy „nagy intenzitású konfliktusra egy technológiailag rendkívül fejlett ellenféllel”, Oroszországgal szemben.
A vezérkari főnök emlékeztetett, hogy Csehország folyosót képez az észak-atlanti szövetség nyugati és keleti szárnya között, ezért a cseh hadseregnek azonnal be kellene kapcsolódnia a konfliktusba. Kihangsúlyozta, hogy növelni kell a cseh állam ellenálló képességét, például a nyersanyagellátás terén.
Petr Fiala cseh kormányfő reagált Karel Řehka figyelmeztetésére. A miniszterelnök szerint a vezérkari főnök kijelentését összefüggéseiben kell értelmezni, ezért elmondta,
Csehországot közvetlenül ugyan nem fenyegeti konfliktus, de a hadseregnek fel kell készülnie minden eshetőségre, még a legkevésbé valószínűre is.
Petr Fiala Ingrida Simonyte litván kormányfővel Brünnben folytatott tárgyalásai után nyilatkozott. A fehéroroszországi helyzetről, a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, valamint az Ukrajnának nyújtandó további segítségről egyeztettek.
„A júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozón Csehország és Litvánia egy hangon fog beszélni” – szögezte le a cseh miniszterelnök. Fiala úgy vélte, miután Litvánia közel van az ukrajnai konfliktushoz, nagyon érzékenyen reagál a helyzetre, s ezért véleménye Prága számára is érdekes.
„A NATO-csúcs helyszínének kiválasztása is azt jelzi, hogy az észak-atlanti szövetség kész a keleti szárny megerősítésére, és minden tagállam biztonsága fontos a számára” – szögezte le a cseh kormányfő. Emlékeztetett azonban arra, hogy nem minden tagország teljesíti azt a kötelezettséget, hogy a GDP két százalékát a hadsereg fejlesztésére fordítsa.
Legegyszerűbb út
A Pozsonyban zajló Globsec biztonságpolitikai konferencia fő témája ugyancsak az ukrán–orosz háború. Miroslav Wlachovský, a szlovák szakértői kormány külügyminisztere elmondta: „Szlovákiában valószínűleg senki sem akarja, hogy Oroszország vagy a Moszkva által Ukrajnában beiktatott rezsim legyen a szomszédja.”
Megismételte azt is, hogy a békéhez vezető legegyszerűbb út az, ha Oroszország kivonja hadseregét Ukrajnából. A szlovák diplomácia vezetője közölte, hogy a békére irányuló kezdeményezések közül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervét támogatja. Hozzátette, „igazságos békére van szükség, olyanra, amely megbünteti az agresszort és segíti a megtámadottat”.