10-12 órát vár a beteg a mentőben, majd körülbelül ugyanennyit, miután bejutott a kórházba – már nehéz nyomon követni, hogy a brit média hányszor számol be hasonló, megrázó esetekről.
Ha ez még nem lenne elég, egy vezető orvos, Adrian Boyle úgy nyilatkozott: hetente 300-500 brit beteg hal meg a késlekedések miatt. „Növelnünk kell a kapacitásokat a kórházakban, alternatívákat kell találnunk, hogy az embereket ne a mentőbe és a baleseti osztályra tuszkolják be. Nem folytathatjuk így, ez nem biztonságos és méltóságon aluli” – fogalmazott a Baleseti Ellátás Királyi Kamarájának elnöke.
Miközben a brit mentősök is sztrájkoltak már, nemcsak a fizetés, hanem a kórházak előtti hosszú várakozás miatt, egy kiszivárgott levél szerint radikális lépéshez folyamodnak:
a londoni mentősök maximum 45 percet várnak a kórháznál, ha a beteg stabil állapotban van, aztán leültetik vagy kerekesszékbe teszik, és ott hagyják.
Mindezt azért, hogy az életet veszélyeztető helyzetekre tudjanak reagálni. A vezető kórházaknak – elméletben – 15 percen belül át kellene venniük a betegeket.
A helyzet, amellett, hogy egy sor emberi szenvedéshez vezet, különösen kínos Rishi Sunak konzervatív miniszterelnöknek, aki elődeihez képest jóval kevesebbet szerepel a nyilvánosság előtt. Roseana Alin-Khan, az ellenzéki Munkáspárt árnyék-egészségügyi minisztere – aki maga 17 éven át volt baleseti orvos – azt mondta, hogy életében nem tapasztalt ilyen súlyos helyzetet a brit egészségügyi szolgálatban.
Rishi Sunaknak azonnal össze kell hívnia a parlamentet, hogy a képviselők megtárgyalják az NHS (Országos Egészségügyi Szolgálat) válságát – írta a miniszterelnöknek címzett levelében a Brit Orvosok Szövetsége, amely ugyan nem olyan fajsúlyos, mint az orvosi kamara, de a frontvonalban dolgozó szakemberek szervezete.
„Az NHS nem működik. Betegek halnak meg, a dolgozók erkölcsi sérüléseket szenvednek a felháborító állapotok miatt.
Sürgősen szükségünk van vezetőink érdemi fellépésére, ez nem várhat. A kormány azonnal hívja össze a karácsonyi szünetet tartó parlamentet, és tartsanak rendkívüli vitát az egészségügyről” – áll a levélben.
A szerzők arra is felszólítják a politikusokat, hogy ne „kampánystratégiával”, hanem azonnali, életmentő megoldásokkal jöjjenek. Ennek ellenére az ellenzéki Munkáspárt már bedobott egy ígéretet: minden évben extra 10 ezer nővért és szülőnőt képeznének ki.
Ezeknek a – jelentős részben külföldi – dolgozóknak egy része eltűnt a brexit miatt. Az európaiakat most a világ más részeiről toborzott alkalmazottakkal próbálják pótolni a britek. De a nővérek is lázonganak az alacsony fizetések miatt, és néhány hete első ízben sztrájkot tartottak. A brit kormány válasza az, hogy nem tárgyal a fizetésekről, a helyzetet pedig a megugrott influenza- és Covid-esetekkel magyarázza.