A Biden-kormányzat nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva 36 kínai céget feketelistára tett. A lépést az amerikai kereskedelmi minisztérium jelentette be, de a magyarázat korántsem kereskedelmi jellegű. Washington célja, hogy megakadályozza Kína hozzáférését azokhoz a technológiákhoz, amelyeket katonai célokra lehet felhasználni.
Az amerikaiak szerint a kínaiak esetében egyre jobban összemosódik a polgári és katonai iparágak közötti határ. Washington emiatt korlátozza az üzletelést az olyan kínai cégekkel, amelyek akár Peking katonai ambícióiban segédkezhetnek. Ez különösen aktuális most, a Tajvan körüli geopolitikai feszültségben.
A Biden-kormányzat októberben már átfogó korlátozásokat vezetett be a Kínába történő félvezető exportra.
Akkor például arra kötelezte a kínai cégeket, hogy igazolják az amerikai kormány felé, hogy a termékeiket nem használják fel katonai célokra. Az amerikai kormány korábban hozzáférést követelt a kínai auditcégek könyveihez, hogy ellenőrizze: biztonságos-e az amerikaiaknak kínai cégekbe pénzt befektetni. A hozzáférést a korlátozó intézkedések bejelentésével egyidőben kapta meg.
Washington a mostani lépéseivel nemcsak az amerikai cégek kínai kivitelét szabályozta, hanem büntetéssel fenyegeti a harmadik országok vállalatait – ha azok az adott amerikai technológiákat építik be termékeikbe, és ezek Kínába kerülnek.
"Ma az októberi, az amerikai nemzetbiztonságot védő lépésekre építve súlyosan korlátozzuk a Kínai Népköztársaság képességét, hogy a fejlett informatikát, a mesterséges intelligenciát és más, kereskedelmileg elérhető technológiákat a katonai fejlesztésre és az emberi jogok megsértésére használja" – magyarázta a lépést Alan Estevez amerikai kereskedelmi államtitkár.
Többek között a Yangtze Memory Technologies Corporation memóriagyártó céget szankcionálták, ami a jelentések szerint tárgyalásokat folytatott az Apple-lel az iPhone 14 mobiltelefonok alkatrész-ellátásáról. Emellett a kongresszus egy új törvényben megtiltotta az amerikai kormánynak, hogy két kínai chipgyártó termékeit használja, mert azoknak a kínai biztonsági és kémszervezetekkel vannak kapcsolatai.
Az amerikai jogi lépésekben felsorolt kínai cégekről azt állítják, hogy olyan technológiákat állítanak elő, amelyek a mesterséges intelligenciához, a hiperszonikus fegyverekhez, az iráni drónokhoz és rakétákhoz szükségesek. Állításuk szerint vannak köztük fejlett nyomtatott áramkörök, amelyek komolyan veszélyeztetik az Egyesült Államok biztonságát.
Kína először csak a washingtoni követsége útján válaszolt: eszerint az Egyesült Államok "elferdíti a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az exportellenőrzési intézkedésekkel, diszkriminatív és tisztességtelen bánásmódot alkalmaz más országok vállalkozásaival szemben, valamint politizál és fegyverként használja a gazdasági és tudományos-technológiai kérdéseket. Ez szemtelen gazdasági kényszerítés és megfélemlítés a technológia területén."
Közben Japánban a Sony és az NEC vezetői közölték: lehet, hogy az amerikai lépésekkel a kínai fejlesztések lassulnak, de Kína túléli a szankciókat. Ráadásul így is, úgy is vezető hatalom lesz a mesterséges intelligencia és a szuperszámítógépek terén. Washington Japánt és Hollandiát is rá akarja venni, hogy vezessen be saját korlátozásokat Kínával szemben.