A britek számára az ősz a csalódások időszaka volt a politikában. Liz Truss ideológiavezérelt gazdasági terve az aktuális pénzügyi realitásokkal szembemenve pumpálta fel a britek számláit. Előtte pedig a leléptetett Boris Johnson exkormányfő be nem tartott ígéretei és szabálysértései kavartak botrányt.
Most, pártja népszerűségi hullámát meglovagolva, a bizalomvesztés gyógyírját véli felfedezni Sir Keir Starmer, az ellenzéki Munkáspárt első embere. Dühösen kikelt a távozó Boris Johnson hagyományos „főrendkinevezési” listája ellen. Azaz: nem tetszik neki, hogy kik kapnak nemesi rangot és ülhetnek be így a nem választott brit felsőházba, a törvényjavaslatokat véleményező Lordok Házába.
A Labour-vezér egyszerűen csak „lakájoknak és donoroknak” nevezte a Lord és Lady címre jelölteket.
Az, hogy a leköszönő brit miniszterelnökök a hozzájuk ideológiailag közel állókat „tolják be” a felsőházba – más, széleskörben megbecsült közéleti személyiségek mellett – nem újdonság. Johnson korábban Lordnak neveztette ki egy Putyin-ellenes orosz oligarcha fiát, az Independent és Evening Standard lapokat birtokló Jevgenyij Lebegyevet. Liz Truss listája pedig egyelőre nem ismeretes.
Starmer és pártja azonban ennek véget akar vetni. A Labour terve szerint menne a Lordok Háza és a helyét egy választott felsőház, egyfajta szenátus venné át. A Munkáspárt már dolgozik az ötleten, mivel elkezdte felvázolni alkotmányos reformtervezetét. A folyamat élén Gordon Brown volt miniszterelnök áll, aki magyar névrokonához hasonlóan elődje lemondása után került – választás nélkül – a kormány élére (egyébként úgy, mint Liz Truss és Rishi Sunak is).
Brown javaslata az, hogy az új felsőház az államalkotó nemzetek és régiók gyűlése legyen, és a különböző országrészek demokratikus képviseletét súlyozással érjék el.
Ígérete szerint a tervezet pár hónapon belül lesz kész.
A jelenlegi felmérések szerint az elsöprő választási győzelemre esélyes Kier Starmer nagyon határozottan támogatja az ötletet, és azt mondja: az új kamarának „abszolút módón kell képviselnie az egész országot”, a brit földek egységét és felzárkóztatását célzó munkáspárti programnak megfelelően. (Ezzel arra is utalhatott, hogy míg a nem angol országrészek részleges autonómiát kaptak, addig a lakosság döntő többségét adó angol térségeknek nincs regionális törvényhozásuk – nekik csak az Egyesült Királyság parlamentjében vannak képviselőik.)
Boris Johnson új Lord- és Lady-listájának tervezete többek között azért váltott ki felháborodást, mert szerepel rajta Charlotte Owen egykori miniszterelnöki tanácsadó – aki mindössze 29 éves.
Owen így a legfiatalabb főrend lesz a Lordok Háza történetében.
Felkerült a listára Ross Kempsell, aki csak a nyáron lett Johnson beosztottja – röviddel az előtt, hogy le kellett mondania.
A dolog még a Telegraph című konzervatív lapnak – Johnson egykori munkaadójának – sem tetszett, amely megírta, hogy a Lordok Háza kinevezési bizottságában sokan felvonták a szemöldöküket a protekciógyanús húzásra, ám nem tudnak semmit sem tenni ellene. A Lordok a hagyományra kényesebb konzervatívok egy részét is feldühítették, amikor a szabályoknak megfelelően akarták lefuttatni a brexit törvényi előkészítését.