Daria Dugina és apja, Alekszandr Dugin egy Moszkva környéki hagyományőrző fesztiválról indult haza szombat késő este, de az utolsó pillanatban a 29 éves Daria Dugina ült be apja terepjárójába, míg Alekszandr Dugin egy másik autóban utazott. Ezután robbant fel a Land Cruiser.
Dugint Vlagyimir Putyin ideológiai mentorának tartják, egy nyugati lap még a „Raszputyinjának” is nevezte – bár más kommentárok szerint eltúlozhatják a befolyását. Ő is azok közé tartozik, akik szerint a keleti szlávoknak – nagyoroszoknak, fehéroroszoknak és kisoroszoknak, utóbbiak az ukránok – egy nagy eurázsiai államban kellene egyesülniük, ami Európát is irányítaná.
A „Negyedik politikai elmélet” című könyvében a globalizációt az „angolszász etnocentrizmus” és „egy rasszista ideológia megnyilvánulásának” nevezte. „Ha a globális liberális hegemónia pártján állsz, akkor ellenség vagy” – fogalmazott. Viszont Donald Trumpot méltatta, mert szerinte ő Putyinhoz hasonlóan egy „outsider”, aki fel akarta kavarni az állóvizet. Lánya hasonló elveket vallott és gyakran megfordult a Donbászban. Az Egyesült Államok mindkettőjüket szankcionálta Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozataik miatt.
Miközben a moszkvai körzet ügyészsége vette át a nyomozást a merénylet ügyében, szaporodnak az elméletek, hogy ki rendelhette meg a gyilkosságot. Maga a Kreml nem sietett a kommentárral. Először nem Putyin szóvivője, hanem Marija Zaharova külügyi szóvivő szólalt meg: „Ha a nyomok Ukrajnába vezetnek, akkor az arra utal, hogy Kijev az államszintű terror politikáját folytatja” – nyilatkozta.
Szergej Markov, aki Duginához hasonlóan politológus, kreatívabban fogalmazott: szerinte vagy az ukrán katonai hírszerzés, vagy az SZBU, az ukrán biztonsági szolgálat állhatott a háttérben. Sőt, talán „törökellenes erők”, mert Dugin Recep Tayyip Erdogan török elnök nagy híve. Kijevben azzal utasította el a vádakat Mihajlo Podoljak elnök tanácsadó, hogy „Ukrajna – Oroszországgal szemben – nem bűnöző vagy terrorista állam”.
Közben a nyugati média egy része sem maradt adós a spekulációval. A brit Daily Telegraph például felvetette, hogy „hamis zászlós” akció is elképzelhető. Azaz, a támadást valamelyik orosz titkosszolgálat rendezhette meg, hogy feltüzelje az ukrajnai hadművelet lankadó támogatását. „Putyin így képes lehet elfogadtatni a teljes mozgósítást és újraindítani a Kijev elleni támadásokat” – írta. Vagy, egy renegát titkosszolgálati egység is lehetett az elkövető, amely a közvéleménnyel szemben látta a háború valódi orosz veszteségeit és ezért fellázadt – folytatódik a cikk.
Közben Kijevben Ilja Ponomarjev, az egyetlen volt orosz Duma képviselő, aki a Krím annektálása ellen szavazott és azóta ukrán állampolgár lett, azt állította:
egy eddig ismeretlen orosz belső ellenálló mozgalom, a Nemzeti Ellenálló Hadsereg csapott le.
A csoport állítólagos kiáltványából is felolvasott, amely szerint Putyin hatalombitorló háborús bűnös, aki testvérháborút indított a szláv népek között. Állításait azonban más forrásból nem lehetett megerősíteni.