Miközben folytatódik az orosz-nyugati adok-kapok – a nyugatiak szerint nem igaz, hogy az oroszok elvonulnának az ukrán határról, az orosz ENSZ-képviselő szerint az egész válság a nyugatiak fantáziájában él – Moszkvában a kormány azzal nyugtatgatta a polgárokat, hogy túlélik az esetleges újabb gazdasági szankciókat.
Anton Sziluanov pénzügyminiszter arra válaszolt, hogy a Nyugat – igaz csak Ukrajna lerohanása esetére – súlyos gazdasági büntetőlépéseket helyezett kilátásba.
Már korábban felmerült, hogy letilthatják Oroszországot a SWIFT nemzetközi tranzakciós üzenő rendszerről és hogy korlátozhatják az orosz bankok lehetőségeit.
Az, hogy az előbbi lépés mekkora csapás lenne, vitatott, mert az oroszok már fejlesztenek vagy kifejlesztettek egy saját rendszert és hozzá tartozó belföldi bankkártyákat; erről is vita folyik, ahogy arról is, hogy Kína hajlandó lenne-e használni ezt a kétoldalú kereskedelemben.
Utóbbiról pedig Sziluanov miniszter most az mondta:
az orosz bankok elleni szankciók nyomán piaci bizonytalanság áll be, de Oroszország kibírja,
mert elegendő költségvetési többletet halmozott fel.
Bár a nyugati országok folytatják a szankciók előkészítését, újabban kihagyják belőle a SWIFT-ből való kitiltás lehetőségét. Maguk az intézkedések így az orosz bankokat és energiaszektort céloznák meg.
A pénzügyminiszter szerint az orosz kormány számára ez „kellemetlen” lépés lenne, de az állam jótáll majd a bankbetétekért, a tranzakciókért, köztük a külföldi valutás fizetésekért és átutalásokért.
„Hála Istennek, van elég valutatartalékunk” – mondta, hozzátette, hogy „a pénzügyi pajzs” része az aranytartalék, a költségvetési többlet és az alacsony eladósodottság.
A Reuters körülbelül 630 milliárd dollárra teszi az orosz valutatartalékot, amely 2015. óta 75 százalékkal emelkedett.
A miniszter szerint ha a nyugat az orosz energiacégeket kezdi büntetni, akkor készek a szállításokat más piacokra átirányítani.
Az a tény, hogy
Oroszország a Krím 2014-es elcsatolása után nyugati pénzügyi és gazdasági szankciók közepette él,
arra késztette a cégeket és bankokat, hogy csökkentséK kitettségüket a nemzetközi hitelpiacok felé, tartalékokat halmozzanak fel és alternatív fizetési rendszereket hozzanak létre.