Nagy-Britannia furcsa állapotban él: az utcákat járva úgy tűnik, hogy megszűnt a koronavírus-járvány. Igen, még van, aki maszkot visel a tömegközlekedésen vagy a klasszikus zenei koncerteken, szemben a popkoncertekkel. Az utazók egy részének még tesztelnie kell magát és ki kell töltenie egy bürokratikus formanyomtatványt, de az emberek jobbára úgy élik az életüket, mint a pandémia előtt.
A hivatalos szervek ugyanakkor arról beszélnek, hogy odafigyelést igényel a járványhelyzet. Egyrészt a fertőzések még mindig magas száma miatt – a napi új esetek száma 33 ezer körül jár, ez akkora, mint január közepén, miközben május 18-án egyetlen új fertőzést sem regisztráltak.
Jonathan Van-Tam professzor, Anglia helyettes tisztifőorvosa emiatt úgy fogalmazott, hogy „potenciálisan problémás” lehet a karácsony. Felszólította az embereket, hogy aki jogosult, vegye fel az emlékeztető- és az influenzaoltást is. Figyeljék a híreket, hogy nem jelent-e meg újabb, aggodalomra okot adó vírusvariáns, „mert a pandémia még nem teljesen ért véget” – mondta. Az illetékes szerint a britek tavasszal számíthatnak arra, hogy „szélcsendes vizekre” érnek.
Az ő megfogalmazása finomkodó volt, nem csoda, hiszen ő az, aki megtartotta az állását. Sir Jeremy Farrar, az egyik vezető brit tudós és a megbecsült Wellcome Trust igazgatója viszont azt mondta, hogy
„a Covid-19-válság vége még nagyon messze van”.
Farrar volt az, aki felállt és távozott a kormány tudományos tanácsadó testületéből, mert a Johnson-kabinet nem volt hajlandó bevezetni a „vakcina-plusz” stratégiát. Ennek lényege lett volna a maszkviselés egyes helyeken való kötelezővé tétele, a jobb szellőztetés és a folyamatos tesztelés – azért, hogy visszaszorítsák a magas fertőzési rátát a szigetországban.
A sokakat megosztó maszkviseléssel kapcsolatban a helyettes tisztifőorvos úgy fogalmazott, hogy „akkor lehetnek a leghasznosabbak, amikor más dolgokkal együtt használják azokat. Van-Tam professzor szerint az éttermekben nehéz maszkot viselni, de a színházban, moziban, koncerten és más zárt terekben nem.
Tudományos kutatások közben árnyalt képet festenek a maszkokról: az N95-ös (FFP2-es) maszkok a viselőt is védik – és ez hasznos lehet a gyorsan terjedő delta variánssal szemben. Egy több száz faluban végzett bangladesi kutatásból kiderült, hogy a sebészmaszk viselésével 35 százalékkal kevesebb volt a fertőzés a 60 felettiek körében, az egész vizsgált lakosságban pedig 11 százalékkal. A kutatók modelljei szerint Kanadában pedig 22 százalékkal szorították vissza a fertőzések számát a pandémia kezdetén a kötelező beltéri maszkviseléssel. A kutatási eredmények jelenleg arra utalnak, hogy az orvosi maszk jobbára a környezetben lévőket védi, de csökkentheti a belélegzett vírus-mennyiséget, ami lehetőséget adhat az immunrendszernek, hogy szembeszálljon a fertőzéssel. A szövetből készült maszk minimális védelmet ad – megint csak a viselő környezetének.
Közben a brit hatóságok aggodalmukat fejezték ki, amiért 4 és félmillió jogosult lakos eddig nem vette fel a harmadik, emlékeztető Covid-oltást. Ezekre azért van szükség, mert kutatások szerint az oltás utáni negyedik hónap körül már kevésbé hatékonyan védenek a vakcinák.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!