Donald Trump és protekcionizmusa már a múlt, de Joe Biden amerikai elnök kormányzata is masszív büntetővámokat helyezett kilátásba.
Az ok: több európai ország szeretné megadóztatni az eddig adóköltségeiket ügyesen „optimalizáló” amerikai technológiai óriáscégeket. Biden válaszként felvetette, hogy 25 százalékos büntetővámot vetne ki az
- Ausztriában,
- Olaszországban,
- Nagy-Britanniában,
- Spanyolországban és emellett
- Törökországban és
- Indiában
gyártott parfümre, videojátékokra és ékszerekre. Franciaország esetében már ki is vetették a büntetővámot, de egyelőre felfüggesztették annak behajtását.
A hétvégi G7-es pénzügyminiszeri csúcs előtt Washington így akar nyomást gyakorolni más országokra, hogy kössenek alkut a globális vállalati adójavaslatról.
A pénteki és szombati londoni találkozón derül ki, hogy a nagy ipari országok közös álláspontra tudnak-e jutni a vállalati adók ügyében. Ha igen, akkor a tárgyalások az ipari államokat tömörítő OECD keretein belül és az idei G20-as találkozókon folytatódnának.
Franciaország csütörtökön jelezte, hogy nem vonja vissza a digitális adót, amíg nem állapodnak meg és az Egyesült Államok nem vezeti be a multinacionális cégekre kivetett globális vállalati adót.
„A technológiai cégek jól jártak a pandémia-válság idején. Szeretnénk, ha extra bevételüket megosztanák ama államok között, ahol telephelyeik vannak és ahol működnek” – mondta egy francia illetékes.
Amerika közeli szövetségese, Nagy-Britannia is jelezte: nem hagy jóvá olyan nemzetközi adótervet, amely kizárja, hogy megadóztasson más országokban székelő technológiai cégeket.
Spanyolország együttműködőbb álláspontot hangoztatott – egy ottani pénzügyminisztériumi illetékes a Washingtonnal való közös platformot emlegette és nem a büntetővámokat – írta a Financial Times. „Az a tény, hogy az Egyesült Államok felfüggesztette a vámokat, azt jelzi: hajlandó megállapodni a nemzetközi adóztatásról” – mondta.
London és Párizs viszont attól tart, hogy a Biden-kormányzat nem tud majd átvinni a Kongresszuson egy olyan megállapodást, amely más országokat feljogosít az amerikai technológiai óráscégek profitjának megadóztatására.
Most a felek számára az a dilemma, ki enged előbb. Egyes államok nem hajlandók visszavonni nemzeti adóikat, amíg fel nem áll az új nemzetközi rendszer.
Az új szisztéma szerint az államok jogot kapnának a multik adóztatására annak alapján, hogy hol történnek az eladásaik. Emellett világszerte bevezetnének egy minimum 15 százalékos vállalati adó – ez jelentős pénzekhez juttatná az amerikai költségvetést.