A briteknél hagyományosan az uralkodó mondja el a parlamenti felsőházban a kormány programbeszédét, de ezúttal a ceremónia nem volt olyan örömteli, mint korábban. A frissen megözvegyült II. Erzsébet mégis méltósággal ismertette Boris Johnson kormányzatának terveit.
Johnson eddig ki nem állhatta a „bábáskodó államot”, a de a Covid-19-betegsége és súlyfeleslege miatt tavaly átélt életveszély az elhízás elleni harc hívévé tette. Így most a briteknél betiltják a gyorséttermi ételek online hirdetéseit,
a televízióban-rádióban csak este 9 után lehet burgert vagy csirkefalatokat reklámozni.
Megtiltják azt is, hogy akciós áron kínálják az egészségtelen ételeket, és szigorúan szabályozzák a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek reklámjait.
Az évente kihirdetett törvényalkotási tervek között szerepel egy másfajta nadrágszíj-húzás is. A pandémia miatt a brit állam mélyen a zsebébe nyúlt és anyagilag támogatta a kényszerpihenőre küldött dolgozókat és a karanténok miatt leállt vállalkozásokat.
Az embereknek és a sikeres nagyvállalatoknak most „egy kicsit többel kell hozzájárulniuk”
– fogalmazott óvatosan a királynő. „Kormányom biztosítani fogja, hogy a közkiadások fenntartható útra térnek vissza amint stabillá válik a gazdasági talpra állás”. Azaz, magyarra lefordítva,
jön az adóemelés.
A most összeülő brit parlament elé 29 kormányzati törvényjavaslat kerül, és ezek közt egy sor olyan politika szerepel, amelyekkel Boris Johnson át akarja formálni országát.
A kiválással kokettáló Skóciába például fontmilliárdokat pumpálnak, hogy megerősítsék az unionista érzelmeket. Emellett a pandémia során felduzzadt kórházi várólisták csökkentésére is pénzt folyósítanak.
Johnson már korábban meghirdette a „szintre hozás” politikáját, amivel az elmaradt térségek életszínvonalát akarja emelni. Közgazdászok szerint kérdéses, hogyan érhető el, hogy az összes térségben akkora legyen a lakosok vásárlóereje, mint a jól pörgő Londonban – miközben a főváros – amelynek egyes negyedeiben masszív szegénység uralkodik – attól tart, hogy további pénzeket vonnak el tőle.
Egy brit államigazgatási szervezet elemzése szerint a „szintre hozáshoz” 6 százalékkal növelni kellene a közkiadásokat. A szegényebb északi és keleti régiókat pedig akkor lehet szintre hozni, ha nem csak a kormányhivatalok, de a vállalkozások sem csak a gazdagabb Dél-Angliába telepítik központjaikat.
Nem tudni, hogy Johnson sok skandináv tévésorozatot nézett-e, de nagyon dán íze van az Egész Életre Szóló Készségek Garanciának – egy olyan programnak, amely „rugalmas hozzáférést biztosít” egy életen át a minőségi átképzéshez és oktatáshoz.
A brit kormány emellett „tudományos szuperhatalommá” kívánja fejleszteni az országot, elő akarja segíteni egy rákellenes vakcina létrehozását és egy olyan törvényt is javasol, amellyel fellépnének a magukat diplomatának álcázó külföldi kémekkel szemben.