A brit – avagy ahogy a szigetországban emlegetik – a kenti koronavírus-variáns már „meghódította az országot és minden valószínűség szerint elterjed a világon” – mondta Sharon Peacock professzor a brit génmonitoring program főnöke.
A kenti változatot már 50 országban azonosították. Először tavaly szeptemberben tűnt fel dél-kelet Angliában és neve az ott található Kent megyére utal. A következő hónapokban gyorsan terjedt és a brit hatóságok ezzel indokolták a januártól érvényes új karanténkorlátozásokat.
A Brit Covid-19 Genóm Konzorciumot vezető Peacock professzor a BBC-nek elmondta:
„Azt követően, hogy sikerül legyűrni vagy addig mutálódik, amíg már nem tud betegséget okozni, már nem kell majd aggódnunk miatta. De úgy látom, hogy a következő tíz évben még figyelni fogunk rá”.
Mindez nem azt jelenti, hogy a pandémia még tíz évig tart majd, hanem azt, hogy az évtized során további, új változatokat kell majd szekvenálni.
A szekvenálás néven ismert módszer lényege, hogy a vírus genetikai anyagának vizsgálatával meghatározzák, milyen sorrendben kapcsolódnak egymáshoz annak építőelemei, a négy betűjellel – A, T, C, G – jelölt „bázisok”. A módszerrel már eddig is kutatták a Covid-19 előtti, genetikai alapú betegségekre utaló hajlamot. Emellett a módszer segít meghatározni, hogyan változott az előbbi változatokhoz képest a koronavírus és segít megjósolni az egyes gyógyszerek hatékonyságát vagy éppen potenciális rossz hatásait.
Peacock professzor igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hogy a jelenleg Nagy-Britanniában jóváhagyott vakcinák hatékonyak a szigetországban honos vírusvariánsokkal szemben. A héten ugyanakkor szóba került egy a teljes tudományos ellenőrzésen még nem átesett tanulmány, amely szerint az AstraZeneca széruma csak minimálisan védi a fiatalabb és enyhébb lefolyású Covid-19-re hajlamos embereket az úgynevezett dél-afrikai variánssal szemben. A brit hatóságok válasza erre az volt, hogy ez a mutációt csak minimális számban – kevesebb, mint 200 emberben fedezték fel a szigetországban és nem ez lesz a domináns vírus Nagy-Britanniában. A tanulmány szerzői azt is hozzátették: valószínű, hogy az idősebbeknél és a a betegség súlyosabb eseteiben a brit vakcina jó védelmet biztosít.
Tény azonban, hogy a jelenlegi vakcinákat még a korábbi koronavírus-mutációkra tervezték. Közben azonban megindult az újabb generációs oltóanyagok fejlesztése is.
A brit Covid-19 Genóm Konzorcium jelenleg heti 20 ezer pozitív mintát elemez ki – ez 5-10 százaléka az összes esetnek, de a fertőzések visszaesésével az a céljuk, hogy a jövőben elkészítsék az összes fertőzött ember mintájának genetikai térképét.
Peacock professzor arról is beszélt: természetes, hogy vannak új vírus-variánsok, de ezek között csak nagyon kis számban jelennek meg olyan új jellemzők, amelyek nyomán a vírus jobban terjed vagy el tudja kerülni a vakcina által kiváltott immunreakciót.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!