Ha Tajvanról van szó, akkor sok szempontból mindegy, ki az amerikai elnök. Az Egyesült Államok fegyverszállításokkal támogatja a de facto szigetállamot, amelyet Kína szakadár tartományának tart.
Vasárnap 15 harci gép repült be Tajvan úgynevezett „katonai azonosítási zónájába”. Kína az elmúlt hónapokban már fokozta katonai tevékenységét a térségben, de a vadászgépek, bombázók és nem felderítőgépek beküldése látványosan fokozta a feszültséget.
Ezt megelőzően szombaton is hasonló módon tesztelte a tajvaniakat a kínai légierő – akkor 12 vadászgép és bombázó haladt át a tajvani fősziget és a Tajvan által ellenőrzött, délre fekvő Pratas-szigetek között a Dél-Kínai Tenger felett. Ezek nemzetközi vizek, a „katonai azonosítási zónát” nem ismeri el a nemzetközi jog, de Tajvan érzékenyen reagál, ha külföldi fegyveres erők mozognak a térségben. Kína évekig el is kerülte a zónát.
Elemzők szerint a kínai lépés célja az, hogy teszteljék, milyen mértékben áll ki Tajvan mellett Joe Biden új amerikai elnök.
Az ügyben hétfő délutánig csak a washingtoni külügyminisztérium szólalt meg, amely közölte:
„sziklaszilárd marad az elkötelezettség, hogy segítsék Tajvant megvédeni magát”.
Biden korábban jelezte, hogy Donald Trump távozott amerikai elnökkel fennállt nézetkülönbségei ellenére ő sem enyhít a Pekinggel való szembenálláson. Várakozások szerint Biden emberi jogi, kereskedelmi kérdésekben, valamint Hongkong és Tajvan ügyében is fenntartja a Pekingre nehezedő amerikai nyomást. Ezek azok a kérdések, amelyek kapcsán a Trump-kormányzat idején megromlott a világ első és második legnagyobb gazdaságának kapcsolata.
A Trump-kormányzat ráadásul még szorosabbra is vonta a viszonyt Tajvannal,
mint amilyen az az Obama-kormányzat – Biden alelnöksége – idején volt. Trumpék a fegyvereladások felpörgetése mellett feloldották az amerikai és tajvani illetékesek közötti találkozók tilalmát, és határozott figyelmeztetésekkel próbálták távol tartani Kínát. Mindezt tették annak ellenére, hogy sok országhoz hasonlóan az Egyesült Államok sem ismeri el papíron Tajvan függetlenségét.
Hétfőn Csao Licsien kínai külügyi szóvivő azt mondta, hogy a térségben tapasztalható amerikai katonai aktivitás „nem jó a békének...Az Egyesült Államok erődemonstráció céljából gyakran küld repülőket és hadihajókat a Dél-Kínai Tengerre”.
A szóvivő „erőfitogtatásnak” nevezte, hogy szombaton egy amerikai flottaegység hajózott be a Dél-Kínai Tengerre, az amerikai indoklás szerint azonban „a szabad navigáció jogát” gyakorolták.
Elemzők szerint Kína a berepülésekkel üzenni akart Bidennek, hogy ne bátorítsa a tajvaniakat úgy, ahogy Trump tette.