Mohszen Fahrizadehhel, akit “az iráni bomba atyjának” is szoktak nevezni, egy robbantás után kitört lövöldözés végzett pénteken egy teheráni utcán.
Zsavad Zarif iráni külügyminiszter Izraelt vádolta meg a gyilkossággal. Tel-Avivban erre a szokásos reakciót adták, azt mondták, hogy “nem kommentálják” az ügyet. 2018-ban viszont Benjamin Netanjahu miniszterelnök azzal vádolta meg Iránt, hogy titkos atomfegyver programot folytat, aminek az élén Fahrizadeh állt.
Az iráni parlament később olyan nyilatkozatot adott ki, amelyet a konzeratív többségű törvényhozás minden tagja aláírt. Megfogalmazásuk szerint a támadásban “a gyilkos cionista rezsim kezét” látni.
Izraelt pedig szerintük az bátorította fel, hogy az iráni kormány egyes tagjai “hibásan gondolkoznak” és azt hiszik: “a nyugattal folytatott tárgyalások szerintük normális országgá formálhatják Iránt”.
A képviselők az Egyesült Államokat, Izraelt és szövetségeseiket vádolták az Iszlám Köztársaság elleni terrorral és szerintük ezért is káros az a gondokodás, hogy tárgyalni lehet velük.
A parlament “azonnali büntetőválaszt” követelt a “külföldi aggresszióra”, ennek legjobb példája pedig a “fantasztikus iráni atomprogram felélesztése lehet” - mondták. Azaz fel kell adni az önként vállalt “Kiegészítő protokolt”, ami lehetővé tette, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőreit beengedték Irán nukleáris létesítményeibe.
A külvilággal kötött, 2015-ös nemzetközi alku értelmében Irán visszafogta nukleáris tevékenységét - és így távolabb került a lehetőségtől - hogy például Izraelt fenyegető atomfegyvere legyen.
Ezért cserébe feloldották a gazdaságát fojtogató kereskedelmi szankciókat. Donald Trump amerikai elnök azonban 2018-ban az Egyesült Államok részéről felmondta a nemzetközi egyezményt. Washington újra szankciókat vezetett be, és büntetni kezdte azokat a cégeket és országokat, amelyek továbbra is kereskedtek Teheránnal.
A teheráni becslések szerint havonta 4-8 milliárd dollárnyi olajexport-bevételtől elesett Iránban tavaly drasztikusan megemelték az üzemanyagárakat, ami nyomán utcai tüntetések törtek ki. A rezsim biztonsági erői ezeket brutálisan leverték és a zavargások idején többszáz embert megöltek.
Trump maximális nyomásgyakorlása miatt Haszán Róháni iráni elnök is arról beszél, hogy Irán fokozatosan visszatér az atomprogramhoz, de azt is felvetette, hogy hajlandó alkut kötni.
Az iráni keményvonalasok viszont azt akarják, hogy az ország újítsa fel nukleáris tevékenységét, sőt, azt a nemzetközi egyezmény előtti szint fölé pörgesse fel.
A konzervatívok befolyását erősítette, hogy elsöprő többséget szereztek a februári parlamenti választásokon.
Most egy olyan törvényjavaslatot készítenek elő, amely szerint az Iszlám Köztársaságnak évente 120 kilogramm, 20 százalékosra dúsított uránt kellene létrehoznia és növelni a dúsítához szükséges centrifugák számát.
Az indoklás az, hogy így akarnak nyomást gyakorolni a 2015-ös alkut aláíró országokra (az Egyesült Államok kivételével), hogy tartsák be az alkut és engedjék Iránt a külfölddel kereskedni.
Az iráni hatóságok “kemény bosszút” ígértek a vezető atomtudós meggyilkolására válaszul, hasonlóan ahhoz, amit tavaly mondtak, amikor Donald Trump parancsára egy amerikai drón végzett az Irakba látogató Kaszim Szulejmani befolyásos iráni tábornokkal.
A helyzet kevesebb, mint két hónappal azelőtt mérgesedett el, hogy Washingtonban Joe Biden megválasztott amerikai elnök átvenné a hatalmat. Biden azt ígérte, hogy kormányzata visszatér a nukleáris egyezményhez, ha Irán is hajlandó betartani vállalásait.