Akcióhősökre jellemző bátorságot és leleményességet vár a korábbi belga miniszterelnök, az Európai Tanács elnöke, Charles Michel a többi 26 uniós tagállam képviselőitől. A brüsszeli uniós csúcson napok óta folyik az alkudozás az 1,8 ezer milliárdos következő költségvetésről és a 750 milliárd eurós helyreállítási alap felosztásáról. Ebből a pénzből adnának lökést a Covid-19 pandémia és a II. világháború végét követő recesszió óta nem tapasztalt visszaesés után az európai gazdaságoknak.
A huzavona egész hétvégén folyt. „Három nap non-stop munka után a reményem az, hogy a szalagcímek majd azt írják: megvalósítottuk a lehetetlen küldetést” – mondta Michel a sorban harmadik vacsora után. Az újjáépítési alapot eddig példátlan módon, az EU által a pénzpiacokon felvett kölcsönökből állítanák fel.
Reggeli hír, hogy Sebastian Kurz osztrák kancellár és Mark Rutte holland kormányfő szerint haladást értek el a tárgyalásokon. Erről azután beszéltek, hogy a szervezők hétfőn délutánra, a hírek szerint 14 órára halasztották a csúcs folytatását.
Kurz szerint „kemény tárgyalások után, elégedettek lehetnek az eredménnyel”, míg Rutte azt emelte ki, hogy „közel álltak a kudarchoz”, de kompromisszumot dolgoznak ki. „Még nem tartunk a célnál, még minden összeomolhat, de több a remény, mint a tegnapi este során, amikor sok esetben úgy éreztem, hogy vége” – magyarázta a holland kormányfő.
A fő törésvonal ugyanakkor a „spórolósabb” északi és a járványt jobban elszenvedő mediterrán államok között folyt. Az északiak kisebb újjáépítési alapot akarnak és szabályozni akarják, hogy a pénz mekkora része lehet vissza nem fizetendő támogatás és mennyi kedvezményes hitel.
A déliek hajlandók lettek volna 500-ról 400 milliárdra csökkenteni támogatások összegét, de az északiak számára 350 milliárd volt a plafon. Michel arról beszélt, hogy hétfőn 390 milliárdos javasolt összeggel újítják fel a tárgyalásokat.
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök zsarolással vádolta meg Hollandiát, Ausztriát és a skandináv államokat,
bár hétfő reggel úgy tűnt, hogy utóbbiak feladták a keménykedést. Hollandiában viszont a szavazók nyomást gyakorolnak Rutte miniszterlenökre, mert egy főre lebontva, az ország uniós költségvetés egyik legnagyobb nettó befizetője. Ő az alkudozás során azt mondta: „ha támogatást adunk, fontos, hogy azt reformokhoz kössük”.
Ruttének volt egy csörtéje Orbán Viktorral, azután hogy a jogállamiság elveinek betartásához kötötte az uniós támogatások kérdését. A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Budapestnek ez nincs ellenére, de időbe telik és hogy nem érti miért gyűlöli Rutte őt vagy Magyarországot. Az is felvetette, hogy hollandok a kommunistákat idéző ködös jogi megfogalmazásokat használnak.
Budapest mellett Varsó is korábban kilátásba helyezte, hogy megvétózza a pénzügyi csomagot, ha jogállami feltételekhez kötik az uniós támogatásokat.