A vitát a külügyminiszter nyitotta meg. Heiko Maas több mondatát is megismételte, hogy a még kétkedő képviselők tudomására hozza, az ENSZ migrációs csomagja, anélkül, hogy az aláírók számára kötelező érvényű előírásokat tartalmazna,
törvényes mederbe akarja terelni a világban elindult vándorlások folyamatát, és ez Németország érdekét szolgálja.
A parlamenti szavazást éles vita előzte meg, holott a berlini koalícióban résztvevő Szociáldemokrata Párt után a Kereszténydemokrata Unió, a CDU és a Keresztényszociális Unió, a CSU vezetősége is támogatásáról biztosította a csomagot, mégis a legtöbb kivetni valót a Kereszténydemokrata Unió pártelnökségére pályázó Jens Spahn egészségügyi miniszter találta a javaslatban. Időközben azonban pártja vezetőségének sikerült őt is annyira meggyőzni, hogy nem kívánt fellépni a tervezet ellen, amelyhez a kormány 8 oldalas dokumentumot csatolt. Ebben a terv támogatása mellett a leszögezi, hogy változatlanul fenntartja magának a döntés jogát a bevándorláspolitikával kapcsolatban.
Az Európai Unióban annak idején igencsak szorgalmazott kvótákra utalva a dokumentum hangsúlyozza azt is, hogy Németország a migráció terén a többi országnál jóval nagyobb felelősséget és terhet vállalt magára, ezért elvárja partnereitől a menekültek méltányos elosztását is.
A berlini parlament által jóváhagyott nyilatkozat nem titkolja azonban azt sem, hogy a menekültek érdekében kifejtett társadalmi erőfeszítések és a polgári kezdeményezések ellenére is
Németország elérkezett integrációs képességének a határára.
Az ENSZ migrációs csomagjával szemben azonban nemcsak a bevándorlást sommásan elutasító Alternatíva Németországnak elnevezésű jobboldali párt tört lándzsát, hanem például a bonni egyetemen nemzetközi jogot előadó és szaktekintélynek számító Matthias Herdegen professzor is, aki rámutatott arra, hogy pusztán politikai nyilatkozatról van szó, amely felsorakoztatja a migráció kezelésének lehetőségeit és nem kötelezi a csatlakozó országokat lépések megtételére, azonban ezt nemzetközi szervezetek és csoportok érvként használhatják fel bevándorlással kapcsolatos követeléseik jogi alátámasztására.
A német nemzeti bank elnökségének egykori tagja, Thilo Sarazin, aki az iszlám európai térnyeréséről "Ellenséges hatalomátvétel" címmel írt könyvével nemrég ismét magára haragította a politikailag korrekten nyilatkozók táborát, az óriás Gullivert kötelekkel földre kényszerítő törpék akciójának nevezte az ENSZ tervét, amely végül is megbénítja a megállapodást aláíró országokat.