Nyitókép: MTI Fotó: Ujvári Sándor

Háttérbe szorult Salzburgban az egyik kulcsfontosságú téma

Infostart / InfoRádió - Vincze András (München)
2018. szeptember 21. 11:18
Az Európai Unió Salzburgban tartott csúcsértekezletén alig került szóba a Frontex, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség kérdése.

Annak ellenére keveset beszéltek róla, hogy a német kancellár a berlini törvényhozásban a napokban sürgette, hogy az EU peremén fekvő országok adják át a határvédelmüket a Frontexnek. Angela Merkel szerint ugyanis csak így lehet az unió határvédelemmel megbízott ügynökségét valóban átfogó hatalommal felruházni.

A kancellár nem egészen új igénnyel állt elő, mert már a három évvel ezelőtt megindult menekültáradat idején az Európai Unió brüsszeli központjában szóba került, hogy az unió külső határait a Frontex néven életre hívott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség lássa el. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy érintett államok nemzeti hatáskörük jelentős részét átruházzák az Európai Bizottságra, és így Brüsszelben határozhatják meg, hogy ki léphet be az Európai Unió, így Magyarország területére.

A terv megvalósítását Angela Merkel most ismét szorgalmazni kezdte. A jelszó a szolidaritás, mert – mint a kancellár a berlini képviselöház előtt kifejtette – a tagállamok közti szolidaritás mértékét is meghatározza az együttműködés készsége a Frontexszel, ha arról van szó, hogy emberek lépnek be az unió területére, vagy ha kötelezettség merül fel a legális migráció engedélyezésére.

Angela Merkel kijelentése egyértelműen arra vall, hogy a színfalak mögött már jó ideje azon fáradoznak, hogy az Európai Bizottság miként tudná átvenni a határőrizet jogát az EU peremét alkotó tagállamok kormányaitól, függetlenül attól, hogy az érintett kormány akarja, vagy sem, illetve képes-e önerőből megvédeni határait, vagy sem.

A kancellár utalt az Európai Unió júniusban tartott csúcsértekezletére, amelyen elhatározták a Frontex létszámának 1500-ról 10 ezerre történő kibövítését és az eredetileg 2027-re kitüzött határidőt is hét évvel előbbre hozták, abban a reményben, hogy ezáltal egységesebb mederbe tudják terelni az EU migrációs politikáját.