A kisebbik kereszténypárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) ugyanakkor feltételül szabta, hogy havonta csak ezer családtag beutazását fogják engedélyezni. A közel-keleti német diplomáciai kirendeltségeken máris hosszú sorok várakoznak a család-egyesítés reményében.
A berlini koalícióban hosszú időn át komoly viták folytak a kiegészítő védelmet elvező menekültek családösszevonásáról. Ez idő alatt szünetelt a német konzulátusokon az engedélyek kiadása, de miután a tavaly őszi választás eredményeképpen ismét a szociáldemokratákból valamint a kereszténypártokból alakult kormány, a szociáldemokraták egyebek között feltételül szabták, hogy a kiegészítő védelemben részesülök is maguk után hozhassák közvetlen hozzátartozóikat.
Végül kompromisszum született, amelynek értelmében augusztus elsejét követően havonta ezer családtag kaphat beutazási engedélyt.
A német menekültügyi törvény, illetve a genfi egyezmény alapján az részesülhet kiegészítő védelemben, aki ugyan nem felel meg a menekültstátus feltételeinek, de akit hazájában halál, kínzás vagy embertelen bánásmód veszélye fenyeget. A védelem egy évre szól, amit a német hatóságok évről-évre - az érintett személy hazájában uralkodó helyzet alapján - meghosszabbíthatnak, és öt év után akár tartós letelepedési engedélyre is lehetőség nyílik.
A hagyományos menekültstátussal rendelkezők családegyesítése folyamatosan zajlik, január elseje óta 18451 személy számára állított ki valamelyik német diplomáciai kirendeltség beutazási vízumot.
Tavaly összesen csaknem 55 ezren lépték át ilyen alapon a német határt.
A családösszevonás keretében csak házastársak és gyerekek kaphatnak beutazási engedélyt, de kiskorúak is maguk után hozhatják szüleiket és testvéreiket. Lapértesülések szerint Németország közel-keleti konzulátusain már csaknem 30 ezren nyújtottak be vízumkeresetet közvetlen rokoni szálakra hivatkozva.