Dánia döntésére vár a Kreml

Azt követően, hogy a svéd hatóságok is rábólintottak a Finn-öbölből a Balti-tengeren át Németországig futó Északi Áramlat II. építésére, már csak egy országon múlik, hogy az orosz Gazprom állami energiacég alternatív útvonalon szállíthat-e gázt Németországba, de akár Ausztriába és Olaszországba is.

A dán kormánynak is engedélyt kell adnia, hogy áthaladhasson a balti-tengeri gazdasági övezetén a tervezett orosz gázvezeték, de Koppenhága egyelőre lebegteti a döntést.

Oroszországban hol arról beszélnek, hogy néhány hónapon belül beadja a derekát, de arról is, hogy a cseppfolyósított földgáz-szállításban érdekelt Egyesült Államok nyomást gyakorol rá, hogy üsse ki a piacról az oroszokat.

Az Északi Áramlat II-t hevesen ellenzi Ukrajna is, Kijev szerint a Krímet elcsatoló Oroszország gyakorlatilag háborút vív vele az ország keleti részén. Ukrajna emellett komoly tranzitdíjaktól esne el, ha az orosz állami monopólium, a Gazprom nem rajta keresztül szállítaná a földgázt az Európai Unióba.

Az Euraktív portál idézte az Északi Áramlatot építő cég svéd tanácsadóit, akik üdvözölték kormányuk döntését, de a svéd vállalkozási és innovációs minisztert is, aki szerint

Stockholmnak nem tetszik a vezeték, mert növeli az Európai Unió függőségét az orosz gáztól, csökkenti Ukrajna tranzitország-szerepét, de „nem utasíthatják el csak úgy”.

A dán parlament közben olyan törvényt fogadhat el, amely nemzetbiztonsági okokból megtorpedózhatja a jelenleg tervezett nyomtávot. Erről beszélt Lars Lokke Rasmussen miniszterelnök Vladimir Grojszman ukrán kormányfő koppenhágai látogatása idején.

2011-ben Dánia még támogatta az első Északi Áramlat építési projektjét, de ahogy elmérgesedett az elmúlt években Oroszország és a Nyugat viszonya, úgy nőtt az új vezetékkel szembeni ellenállás.

Az oroszok szerint a döntéssel most kiváró Koppenhágára valójában Washington gyakorol nyomást.

„Világos az erős amerikai nyomásgyakorlás, geopolitikai érvekkel próbálnak jobb feltételeket teremteni az amerikai cseppfolyósított földgáz importjához, miközben az drágább, mint a csövön érkező orosz földgáz” – mondta az orosz külügyminiszter-helyettes.

Alexander Grusko ugyanakkor hozzátette:

egy dán vétó esetén is megépül a vezeték, mert léteznek alternatív nyomvonalak.

Kérdés, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin júliusi amerikai-orosz elnöki csúcstalálkozóján felmerül-e a téma és alkut kötnek-e róla. (Az orosz-amerikai csúcstalálkozó hivatalos helyszínét és időpontját még nem jelentették be, de a nemzetközi sajtóban eddig megjelent találgatások szerint Vlagyimir Putyin és Donald Trump amerikai elnök július 15-én, Bécsben vagy Helsinkiben találkozhat egymással.)

Az 1200 km hosszú Északi Áramlat II-t a tervek szerint jövőre adnák át és évente 55 milliárd köbméter gázt szállítana.