A szír mérnök még az ezredforduló idején érkezett Karlsruheba, ahol állást vállalt, majd felvette a német állampolgárságot is. 2008 tavaszán feleségül vette német barátnőjét, akitől időközben három gyermeke született. 2008 nyarán azonban Damaszkuszban egy szíriai nővel is házasságot kötött, aki egy leánynak adott életet, majd férje után szintén Karlsruheba költözött.
Miután a hatóságok minderről értesültek, megvonták a mérnöktől a német állampolgárságot. A döntés ellen a szír férfi pert indított. A több éven át húzódó ügy végül a lipcsei Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elé került, amely most úgy döntött, hogy
egy külföldön kötött házasság nem indok az állampolgárság megvonására, mert semmilyen formában sem sérti Németország szabadságjogokon alapuló demokratikus berendezkedését.
Az eset azonban nem egyedülálló: 2015 őszén, a menekültáradattal egy szír férfi feleségével és négy gyermekével az észak-németországi Pinneberg városkába került, ahol megkapta a menedékjogot és ennek értelmében lehetősége nyílt arra, hogy a közvetlen hozzátartozóit is maga után hozassa. Így történt, hogy második felesége és a tőle született további négy gyermeke a családösszevonás értelmében szintén Pinnebergbe érkezett. A második feleség még az édesanyját is magával hozhatta, így az immár 12 tagú család – a német nyelv alapvető ismeretének hiányában – szociális segélyből él.
A menekültügyi hatóságok kivételt emlegetnek, azonban a Németországban letelepedett muszlimok körében igencsak elterjedt a többnejűség. Egy felmérés szerint Berlinben csaknem minden harmadik muszlim férfinak van második vagy harmadik felesége is. Noha ők nem az anyakönyvi hivatalban esküdtek örök hűséget egymásnak, hanem egy közeli mecset imámja előtt, közös lakásban élik életüket és nevelik a gyermekeiket.