A klímapánikot 2024-től észrevétlenül felváltotta az mesterséges intelligencia- és robotpánik. Erről beszélgettünk Horváth Dáviddal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájának doktoranduszával, aki szerint a kérdés most már nem az, hogy a gép megjelenik-e a munkahelyeden, hanem az, hogy mire jó a te tudásod ott, ahol már megjelent.
Már nem csak a monoton, de a komplex feladat is veszélyben
„Sokáig az volt a megnyugtató közhely, hogy a robot a sorozatgyártó futószalagot, az AI az Excel-táblát váltja ki, a kreatív és összetett feladatok pedig az embereknél maradnak. 2026-ban ez már nem igaz" – mondja Horváth Dávid.
A friss generációs humanoid robotok nagy nyelvi modelleket (large language model, LLM) használnak. Vagyis értik az olyan utasításokat, mint hogy „takarítsd le az asztalt", és nem kell hozzájuk feladatspecifikus kód. A Sanctuary AI Phoenix robotja kifejezetten kognitív feladatokra van élesítve, így képes emberi jelzések értelmezésére és válaszadásra.. A Figure AI Figure 03-as verziójának Helix nevű látás-nyelv-cselekvés (vision-language-action) modellje pedig duplájára emelte a frame-rátát és 60 százalékkal szélesebb látómezőt ad – ezzel ruhahajtogatást, mosogatógép-bepakolást és más, eddig túl komplexnek tartott háztartási feladatot is végrehajt - olvasható a humanoid.press-szen. A Barclays elemzése szerint 2026-ban a humanoidok már nem csak a monoton fogásokat ismétlik. A stratégiai váltás éppen az, hogy az embert a kognitív, elemző, kreatív és minőségbiztosítási területekre szorítják vissza. Vagyis nem az a kérdés, hogy a robot buta vagy okos, hanem az, hogy mit hagy meg neked.
922 ezer munkahely, és a következő öt év
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint az automatizáció és az AI Magyarországon mintegy 922 ezer munkahelyet érinthet középtávon – elsősorban az iparban, az építőiparban, a szállításban és bizonyos irodai munkakörökben.. Ez a foglalkoztatottak nagyjából egynegyede. A McKinsey 2025-ös globális felmérése szerint a vállalatok 88 százaléka már rendszeresen használ AI-t legalább egy területen, 23 százalékuk önállóan feladatot végrehajtó, úgynevezett ágens-AI vagy másnéven ügynök-AI rendszereket alkalmaz - számolt be a mckinsey.com. „A hétfőn érettségiző diák 2030-ban harmincéves még nem lesz, de húszas évei elején jár majd. Pontosan abban a sávban, ahol ez az átalakulás a legmélyebben fog hatni" – fogalmaz Horváth Dávid.
Sötét gyárak, ahol nem kell fény, fűtés és nincs cigiszünet, de van 0-24 órás termelés?
A változás mértékét a „sötét gyárak" (dark factories) koncepciója szemlélteti. Ezek olyan termelőlétesítmények, ahol egyetlen ember sem dolgozik. Nincs fűtés, nincs világítás, a robotok három műszakban, megállás nélkül termelnek. A Gartner becslése szerint 2026-ra a gyártók 60 százaléka alkalmaz valamilyen formában „lights-out" termelést.. Kínában – Aral, Xinjiang tartományban – már működik egy 5 ezer szövőszékes, zéró emberi jelenléttel üzemelő textilgyár, 24 órás ciklusban; a Gree Electric Gaolan üzeme – a világ legnagyobb 5.5G-alapú „lights-out" gyára – évi 12 millió légkondicionálót gyárt 86 százalékkal magasabb termelési hatékonysággal a hagyományos üzemekhez képest. A lényeg nem a látvány: a sötét gyár nem stílus, hanem operatív modell. Azt mutatja meg, hogy a fizikai termelésben a hozzáadott emberi érték nem a kéz mozgása, hanem a folyamat tervezése, ellenőrzése és javítása.
Mire jó az otthoni humanoid?
A gyárkapunál sem ér véget a vonal. A norvég 1X Technologies NEO humanoidja 2026-ban megérkezett az amerikai magánháztartásokba. Már 20 ezer dollárért megvásárolható, vagy 499 dollár/hó előfizetéssel bérelhető, az OpenAI-jal kötött partnerség hajtja meg. A 30 kilós, négyórás akkumulátoros, halk hajtású gép kipakolja a mosogatógépet és megöntözi a növényeket – még ha ma szorul is távoli emberi felügyeletre. „A NEO elsődleges piaca nem a gazdag fogyasztó, hanem a fejlett országok elöregedő társadalma" – mondja Horváth Dávid. A gyártó kifejezetten az „aging in place" – vagyis az otthonban maradó, intézményi gondozást elkerülő idős ellátás – piacára pozicionálja a robotot. Lágy, izomszerű szövettel borított test, 70 kilogramm emelőképesség, beépített LLM-alapú társalgási modul. A kérdés egy elöregedő európai társadalomban tehát nem akadémikus.
A nappali a következő gyár
A CES 2026-on az LG bemutatta a CLOiD-ot, a „Zero Labor Home" víziójának fizikai megtestesítőjét, amely színpadi környezetben ruhát hajtogatott, mosogatógépet pakolt és ételt készített. A lényeg nem a látványos demó, bár az otthon eddig munkamentes pihenőzónaként szerepelt a gazdaságtanban. A „Zero Labor Home" vízió ezt a státuszt írja át. A nappali a következő gyár, ahol nem termelés folyik, hanem újratermelés. A háztartási láthatatlan munka kivétele a családból. Ennek hatása mindkét irányban radikális, mert csökkenti az otthoni gondozási terhet, ugyanakkor leértékeli azt a szektort (takarítás, idősgondozás, óvodai segéderő), amely ma is jelentős foglalkoztató.
Kollektív gépi tudat: ha egy robot tanul, mindenki tanul
„Ennek a folyamatnak van egy gyakran kihagyott rétege: a flotta-tanulás (fleet learning)" – mondja Horváth Dávid. „Ha egyetlen robot új képességet sajátít el, az a felhőalapú hálózaton keresztül azonnal elérhetővé válik az összes többi egységnek. Ez egyszerre félelmetes és brilliánsan hatékony." Vagyis ha egy gyári robot Sanghajban megtanul egy új összeszerelési fogást, azt perceken belül alkalmazza a flotta minden tagja globálisan. A Tesla 2026. április 22-i Q1-jelentésén Elon Musk bejelentette: Frémontban évi 1 millió, a texasi Gigafactoryban 2027-től évi 10 millió Optimus humanoid robot gyártására készülnek fel.
A globális humanoidrobot-szállítások 2025-ben meghaladták a 13 ezer egységet, a kínai gyártók a piac 87 százalékát uralják – írta a Bloomberg.
A robot már nem csak a gyárban, hanem a repülőtéren is pakol
Az igazán éles fejlemény azonban a szolgáltatószektorban van. A Japan Airlines 2026 májusában a Haneda repülőtéren elindította Japán első humanoid robot kísérletét a GMO AI & Robotics Corporation partnerséggel. A kínai Unitree gyártmányú humanoidok a betonon, a repülőgépek mellett kezelik a csomagokat és a rakományt. A kísérlet 2028-ig tart, és nyíltan vállalt indoka a légi közlekedési munkaerőhiány. A Haneda évente több mint 60 millió utast szolgál ki – ha ott megáll a robot a rámpán, az precedensértékű.
„Eddig azt mondtuk: a robot a klasszikus monoton, ismétlődő gyári munkát váltja ki. Itt viszont egy szabadtéri, többszereplős, koordinációigényes feladatkör kerül robothoz – és ezt a most érettségiző fiatal nem ignorálhatja" – mondja Horváth Dávid.
Amiért a Z-generáció a legdühösebb
A munkaerőpiaci hatás már mérhető. A Stanford Egyetem 2025-ös tanulmánya szerint a leginkább AI-érintett szakmákban (szoftverfejlesztés, marketing, ügyfélszolgálat) a pályakezdők foglalkoztatottsága 16 százalékkal csökkent, miközben az ugyanazokban a szakmákban dolgozó idősebb munkavállalóknál 6–9 százalékos növekedés látszik – számolt be a fortune.com.
A 18–34 évesek közel egynegyede nagyon aggódik amiatt, hogy az AI elveszi a munkáját, miközben a baby boomereknél és az X-generációnál ez az arány csak egytizede.
A Gallup 2026 áprilisi felmérésében a Z-generáció lelkesedése az AI iránt egy év alatt 36 százalékról 22 százalékra zuhant, a düh viszont 22-ről 31 százalékra emelkedett. Egy 2 400 fős nemzetközi mintán a megkérdezett munkavállalók 29 százaléka, a Gen Z-dolgozóknak pedig 44 százaléka vallotta be, hogy aktívan szabotálja a saját munkahelye AI-bevezetését. „A düh oka pontosan ez. A Z-generáció éli meg először, hogy a belépő szintű állás, tehát a hagyományos első létra elolvad alóla. Nem általánosságban félnek az AI-tól, hanem azt érzékelik, hogy a saját pályakezdésüket írja át" – mondja Horváth Dávid.
Üzenet az érettségizőknek
Horváth Dávid szerint a hétfőn vizsgázó fiatalnak nem azt kell üzenni, hogy „féljen", és nem is azt, hogy „nem érdekes".
„Az AI nem szünteti meg az emberi munkát a folyamatból, csak átrendezi, hol keletkezik az érték"
– fogalmaz. „Aki eddig a végrehajtás sebességén keresztül adott hozzáadott értéket, annak váratlan versenytársai lett a mesterséges intelligencia és a robotika. A flotta-tanulással gyorsuló humanoidok és a folyamatosan finomhangolt AI-modellek. Aki viszont stratégiai gondolkodásban, komplexen és kreatív irányban gondolkodik, annak ez nem fenyegetés, hanem multiplikátor. Ugyanaz az ember tízszer annyi outputot tud előállítani, mert van mit fejlesztenie egy folyamaton."
Ezért a hétfői érettségi gyakorlatilag a régi munkaerőpiac utolsó vizsgáinak egyike. És egyúttal egy újnak az első kérdése: mit tud nyújtani az ember akkor, ha a kivitelezés sebessége többé nem versenyelőny? „A kérdés nem az, hogy le tudjuk-e állítani ezt a folyamatot – mert nem tudjuk. A kérdés az, hogy fel tudjuk-e készíteni rá a társadalmat. Az oktatási rendszer, a média és a politikai gondolkodás úgy tesz, mintha mindez tíz év múlva érkezne. Valójában hétfőn reggel kezdődik."