Nyitókép: Unsplash

Hátborzongató, nőkkel és gyerekekkel teli tömegsírt tártak fel Szerbiában

Infostart
2026. február 24. 11:40
A kutatók úgy vélik, az európai őstörténet egyik kiemelkedő leletének számít a közel háromezer éves sírhely.

Mintegy 2800 éves tömegsírra bukkantak a régészek Szerbiában, azon belül is Gomolavában, a mai Hrtkovci város közelében. A kutatók szerint a sírban erőszakosan meggyilkolt nők és gyermekek maradványait találták, ez pedig kulcsfontosságú lehet a tömeges erőszak fejlődésének megértésében a kora vaskorban – írja a Live Science híradása nyomán a 24.hu.

A kutatás alapján a tömegsír nem túl nagy, mindössze 2,9 méter átmérőjű és 05 méter mély volt. A gödörben kerámiaedények és apró, bronz kiegészítők, valamint közel 100 állat csontjai voltak, köztük egy fiatal tehén teljes csontváza a sír alján. Amikor a kutatók elkezdték áttanulmányozni a gödörben talált 77 emberi csontvázat, kiderült, hogy a 70 százalékuk nő volt, illetve 69 százalékuk gyermek.

A régészek alapos bizonyítékokat találtak arra is, hogy az áldozatok erőszakos halált haltak. Fejükön ugyanis szándékos, halálos traumára utaló sérüléseket találtak, az azokat okozó ütéseket pedig vélhetően közelről adták le, egy tompa eszközzel. A kutatók szerint a támadók a sérülések helyét tekintve jelentősen magasabbak lehettek az áldozatoknál, vagy lóháton ültek.

A DNS-vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a 77 megtalált áldozat közül csak páran álltak szoros rokoni kapcsolatban, ami arra utal, hogy a gyilkosság nem egy nagycsaládos település elleni rajtaütés volt. Valójában az emberek több mint egyharmada a Gomolava régión kívül nőtt fel, így a szakértők szerint ez a terület a brutálisan meggyilkolt nők és gyermekek eltemetésének központja lehetett.

Korábban, 1954-ben már feltártak egy másik tömegsírt Gomolavában, ebben a gödörben szintén többségében női csontvázak voltak, valamint ugyanebből a korszakból származó állatcsontokat, fémtárgyakat és kerámiákat is találtak. Gomolavát eredetileg a Száva folyó mentén, az i. e. 6. évezredben alapították, ám több népcsoport keveredésére csak az i. e. 9. században kerülhetett sor – a kutatók szerint nagyjából innen datálható a konfliktusos időszak kezdete.