A karácsonyi ünnepek közeledtével az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék kutatója, Szabó Péter és Pongrácz Rita megvizsgálták, hogy miként alakította át a melegedő klíma és az emiatt változó téli csapadék Európa hóviszonyait, illetve mi történt közben a hazai fehér karácsonyokkal.
„Az elmúlt évtizedek meteorológiai megfigyelései alapján azt vehetjük észre, hogy Európa nagy részén pont a karácsonyi időszakban csökkent a havazások megjelenése” – mondta az InfoRádióban Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa. Hozzátette, csak Észak-Európában vannak olyan térségek, ahol a hóesések száma növekedett. Magyarországon is lehet érezni, hogy egyre ritkábbak az olyan karácsonyok, amik hóeséssel vagy hótakaróval járnak. A meteorológus elmondása szerint ennek az emberi tevékenység az oka, pontosabban a sokféle fosszilis energiahordozó intenzív és egyre növekvő felhasználása, amivel rengeteg szén-dioxid kerül a levegőbe.
Ezt a mennyiséget a természetes elnyelők, mint az óceánok és a növények, már hosszú évek óta nem képesek kompenzálni.
Szinte minden évben a légkörben marad az ember által kibocsátott szén-dioxid-mennyiség fele, ami miatt a szén-dioxid koncentráció az ipari forradalom előtti 280 PPM-ről 420 PPM-re, vagyis több mint másfélszeresére növekedett.
„Emiatt beszélhetünk globális felmelegedésről, ami a különböző régiókban egyértelműen látszik az idősorokból” – jelentette ki az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa. Az északi félgömbön, illetve a kontinentális területeken ez fokozottan érvényes, és még ha a statisztika szerint a téli csapadék mennyisége nem is változott nagyon, a melegedés miatt egyre kevésbé jelentkezik hó formájában, és ha esetleg hullik is, hamarabb elolvad, mint régebben.
Arra a kérdésre, hogy Magyarországon mikor volt utoljára fehér karácsony, a szakértő azt válaszolta, hogy mivel ez területenként eltér, így nem olyan egyszerű megmondani.
Legutóbb 2021-ben fordult elő, hogy viszonylag nagy területen volt karácsonyi havazás, de az sem a teljes országot fedte le.
A kutatás során, amit ELTE Meteorológiai Tanszéken Szabó Péter doktorandusszal végeztek, azt vizsgálták, hogy
- volt-e a karácsony három napján hóesés,
- vagy volt-e a felszínen hótakaró.
Az egyetemi docens szerint ezt megelőzően 2010-ben volt még nagyobb területen fehér karácsony, az nagyobb is volt, mint a 2021-es.
Az előrejelzések alapvetően a felmelegedés folytatódását mutatják, azaz még kevesebb téli csapadék várható hó formájában, viszont az, hogy ennek mekkora lesz a mértéke, nagyban függ attól, hogy hogyan folytatódik a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása, a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátása – szögezte le a meteorológus. Pongrácz Rita szerint ha mindez a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor
az elmúlt 50 évben tapasztalt változásokhoz képest még nagyobb, 2-3-szorosa is lehet Magyarországon a csökkenés mértéke.
Ellenben ha a kibocsátás drasztikusan visszaszorul, például ha teljesül az Európai Unió 2050-re kitűzött dekarbonizációs célja, akkor a változás legalább gyorsabb nem lesz.
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa szerint nem nagyon képzelhető el olyan forgatókönyv, hogy a következő évtizedekben több hó esne Európában és Magyarországon, mint az elmúlt években. Mivel a folyamatnak van egyfajta tehetetlensége, így még ha most azonnal le is állna minden emberi tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátás, akkor is időnek kellene eltelnie, mire a plusz mennyiség eltűnik a légkörből, ami évtizedekig is eltartana.