Nyitókép: Chip Somodevilla/Getty Images

Íme, a következő négy űrhajós, akiket a Holdra küldenek

Infostart
2025. szeptember 25. 19:21
A jelenlegi állás szerint legkorábban 2026. február 5-én, legkésőbb április végén veheti kezdetét az Artemis–2 küldetés, melynek keretében még nem lesz leszállás, csak Hold körüli pályára állás.

A NASA kedden jelentette be, hogy legkorábban 2026. február 5-én indulhat az Artemis–2 küldetés, amely az első emberes holdmisszió lesz 1972 óta. A négyfős legénység a tervek szerint tíz napot tölt majd a világűrben az Orion űrkapszula fedélzetén, és útjuk során megkerülik a Holdat is. Ennek a missziónak a tervei között még nem szerepel a leszállás, csak a Hold körüli pályára állás. Ha a küldetés sikeres lesz, az Artemis-program következő lépcsőfoka az Artemis–3 lesz, amely részeként két ember léphet a Hold felszínére.

A következő emberes holdra szállás legkorábban 2027 közepén valósulhat meg.

A 24.hu cikkében részletesen bemutatja azt a négy asztronautát, akik rész vesznek a 2026-os küldetésben. A parancsnok Reid Wiseman lesz, aki 1999-ben vadászpilótaként kezdett szolgálni az amerikai haditengerészetnél. Az iraki és az afganisztáni háborúban is részt vett különböző bevetésekben, majd 2004-től berepülő pilóta lett. A NASA űrhajósprogramjába pedig 2009-ben válogatták be. Eddigi egyetlen űrrepülése 2014-ben volt, amikor 165 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson.

Victor Glover pilótaként vesz részt a Artemis–2 programban. Ő több mérnöki diplomával is rendelkezik, és vadászpilótaként szintén részt vett az iraki háborúban. Később Reid Wisemanhez hasonlóan berepülő pilóta volt. A NASA űrhajósprogramjába 2013-ban válogatták be, első és eddigi egyetlen űrrepülése 2020 és 2021 között volt, amikor 168 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson. Glover a Crew–1 küldetés részeként jutott a világűrbe, amely a SpaceX Crew Dragon űrhajójának első üzemszerű repülése volt.

Szintén helyet kap jövőre az Orion fedélzetén Christina Koch, aki villamosmérnökként végezte egyetemi tanulmányait. Kezdetben a NASA-nál is ilyen minőségben tevékenykedett: több űrszonda műszerének a megalkotásában is számítottak a munkájára. Tudományos kutatások aktív szereplőjeként járt az Antarktiszon, Grönlandon és Alaszkában is. A NASA űrhajósprogramjába 2013-ban került be, 2019 és 2020 között volt már egy űrutazása, akkor 328 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson.

Ezzel megdöntötte a leghosszabb női űrrepülés rekordját. Missziója során hat űrsétát is végrehajtott, amelyek közül az egyik a világ első kizárólag női résztvevőjű űrsétája volt.

Christina Koch mellett Jeremy Hansen lesz az Artemis–2 misszió másik küldetésspecialistája. Ő az egyetlen a legénységből, aki nem tagja a NASA-nak. Hansen ugyanis nem amerikai, hanem kanadai állampolgár. Tizenkét évesen lett a kanadai légierő kadétja, 17 évesen pedig pilótajogosítványt szerzett. Egyetemi diplomáját 1999-ben űrtudományos területen szerezte, majd vadászpilótaként teljesített szolgálatot. A kanadai űrügynökség 2009-ben válogatta be űrhajós programjába. Jeremy Hansen még sosem járt a világűrben. Az Artemis–2 küldetés részeként ő lesz az első kanadai, aki megközelítheti a Holdat.